Miért ne jógázz?

Hívőként nem tudhatunk sok dolgot ebben a világban. Ami látszólag jónak tűnik, nem mindig az. Különösképpen igaz ez a jógázásra. A Biblia ugyan nem említi ezt meg, de a zsidó-keresztény kultúrában járatosak tudják, hogy ennek nyoma sem volt sehol. Az indiai és közép-ázsiai térségben terjedt el a jógázás gyakorlata, ami korántsem ártalmatlan a szellemünk egészségére. A jógázás során a Hindu női istenségeket idézzük fel. A kézmozdulatoknak meg van a konkrét jelentése. A megfelelő testtartás felvételének konkrét jelentőséget tulajdonítanak a Hindu kultúrában és nem véletlenül. A gyakorlat során 'kiüresítjük' magunkat majd eközben megnyitjuk az utat a démoni erők számára, amelyek később lakozást vehetnek az életünkben. Ezzel szemben a Biblia teljesen más tanít: nem pusztán kiüresítjük magunkat, hanem betöltekezünk Istennek beszédével, abban gyönyörködünk. Istennek szeretetét a cselekedeteinkkel tesszük valósággá és ennek része az Ő beszédéről, Igéjéről való elmélkedés, azok betartása. Az alábbi videóban egy volt jogi elmondja ezt, figyelmeztetve a jógázás veszélyeire.

Krisztusban szeretettel, 

Miklós

Andrew Tiner bizonysága a gyülekezeti rendszerből való szabadulásból

Andrew Tiner amerikai próféta konflikusa a mai gyülekezeti rendszerrel

Készítettem egy videót, ami Andrew Tiner amerikai próféta egy, az idén készült bizonyságvideója egy részletének magyar fordítása. Ebben elmesél egy történetet, ami nagyon jól illusztrálja, hogy ő is olyan vezetést kapott az Úrtól, hogy jöjjön ki a hamis gyülekezeti rendszerből. Ehelyett, járjon a helyes úton és kövesse közvetlenül Istent, járjon Krisztus útján és természetes gyülekezeti közösségekbe járjon illetve oda tartozzon. Andrew arra buzdít, hogy nyissuk ki a szellemi szemeinket és füleinket és ne vakon a helyi gyülekezeti pásztortól vagy tanítóktól függjünk, hanem önálló vezetésünk legyen az Úrtól, így egyéni kijelentéseket kapjunk. Nagyon jó videó, ajánlom mindenki számára és fogadjátok szeretettel. Ezáltal is bátorítalak titeket, hogy keressétek az igazságot és kövessétek az Úr Jézus Krisztus útját.

Krisztusban szeretettel, 

Miklós

Kereszténység Ma

A hagyományos gyülekezet hanyatlása

 A hagyományos gyülekezet hanyatlása

 

A rossz modell

Akár külföldön, akár Magyarországon egyre inkább tapasztalható manapság a hagyományos gyülekezetek, keresztény közösségek hanyatlása. Sok emberrel beszéltem és látva az életüket, problémáikat egyre inkább arra a következtésree jutok, hogy a több ezer éve jól ismert keresztény közösségi modell kudarcba fulladt. Hiába a szép épületek, függönyök és külsőleg kedves fogadtatás az ajtónállók vagy a pásztor részéről: a működésük eredménye egyre inkább megkérdőjelezhető és gyümölcstelen a mindennapi életben. A gyülekezetek tagjainak az élete állandóan csak a kudarcról árulkodik: válások, belső tekintélybeli harcok, képmutatás és kudarcba fulladt kapcsolatok. A hagyományos gyülekezetek vezetősége minden esetben egyetlen választott 'vezető' pásztor és az általa kijelölt tanítók, akik mindannyian egy titulussal fentebb vannak az átlaghívőknél. A pásztor és a kijelölt tanítók az elismert, köztiszteletben álló emberek, akik életében 'minden rendben van' (legalábbis látszólag). A köznép pedig a többiek, akik hétről-hétre odajárnak, szemben ülve a pulpitussal sorokba rendeződve fogyasztják a szellemi táplálékot, mindezt szépen eltervelt program köré csomagolva: imádkozás, dicsőítés, néha bizonyságok, prédikáció, dicsőítés, befejezés. Az ilyen intézményes felekezeti rendszer által működtetett közösségek, gyülekezetek az ún. 'szószék-padsorok' elv alapján működik. Frank Viola, a 'Gyülekezet újragondolása' c. könyvében jól írja, hogy az ilyen a 'nézőközönség gyülekezet'. Az ilyen gyülekezeti istentisztelet minden esetben parancsalapú és hierarchikus modellt követi, ahol a vezetőség (klérus) parancsol a köznépnek (laikusok). Mindezek közben egyetlen elem a gyülekezeti program során, ami elmaradhatatlan: az adakozás. A beszedett pénz természetesen 'Isten munkájára' megy, végső soron azonban a gyülekezet vezetőségének zsebében köt ki, ők rendelkeznek vele 👺. A gyülekezet látásmódját megkérdőjelezni, a pásztorral vagy a 'felkent' tanítókkal egyet nem érteni azonban nem lehet. Ha egy tag hangoztatni kezdi az észrevételeit, egyes tanításokkal való egyet nem értését, azt egyből 'széthúzóként', a 'gyülekezeti közösség megbontójaként' kezdik megbélyegezni. Lázadóként tekintenek rá. Hiszen a közösség élete, fennmaradása mindennél fontosabb, maga az igazság és a hamisság vagy a képmutatás leleplezése már réges rég nem érdekes. Ez a gyülekezeti modell, amire pontosan igaz az, hogy felülről irányítják, központilag vezérlik. Itt pedig a gyülekezet vezetőségére gondolok. Egyre több emberrel való személyes beszélgetésem során derül ki, hogy inkább valami többre vágynak és nem érzik jól magukat a közösségekben. Az igazán odaszánt, őszinte hívők már otthagyták az ilyen közösségeket. Nem csoda, hiszen a vezető pásztor és a tanítók átvették az Úr Jézus Krisztus helyét a hívők életében. Egy köztes szereplőként tevékenykednek. Ez teljes mértékben ellentétes Jézus tanításaival, a Szentírás által elénk tárt közösségi gyakorlati modellel. Az első századi keresztények egymással egyenrangú hívők voltak, akik a másikat különbnek tartották maguknál és elismerték az Úr ajándékát a másikban. Nem voltak kijelölt vezetők, pásztorok. Igaz ugyan, hogy voltak szolgálati ajándékok, azonban az ilyen áldottabb, tapasztaltabb hívők nem titulussal rendelkező, a többieknél állandóan rangban feljebb álló vezetők voltak, hanem olyan hétköznapi átlaghívők, akik átmenetileg tanításokat adtak le, pásztori munkát láttak el egy bizonyos ideig és csakis addig, amíg a kevésbé érett hívők érettebbé válnak, szellemileg fejlettebbé, bátrabbá válnak, nagyobb ismeretre tesznek szert a hitben és az Írások ismeretében . Hasonlóan a többi, szolgálati ajándékhoz is (Efézus 4:11). Maga Jézus volt az egyéni hívők Ura, nem pedig a vezető pásztor vagy a presbiterek. Jézus az evangéliumban konkrétan megtiltotta a hívők közötti versengést, hierarchikus rendet, parancsalapú közösségi modellt:

"Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak. Ő pedig monda nekik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és akiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hívatnak. De ti nem úgy: hanem aki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint aki legkisebb, és aki fő, mint aki szolgál." (Lukács 22:24-26, Károli)

A fent leírt hierarchikus modellre épülő gyülekezetekből őszinte hívők közül rengetegen kijöttek, otthagyták már őket. Ők eldöntötték: nem egy gyülekezethez akarnak tartozni, ahol megmondják nekik, hogy mit-hogyan tegyenek. Ők az Úr vezetését akarják követni az ő életükre nézve. Hiszen a Szent Szellem ott van, minden hívő rendelkezésére áll. Az igazi hívők Jézushoz akarnak tartozni, nem gyülekezethez. Ezt néhai Jan Boshoff ausztrál próféta néhány perces videójában összefoglaltam, itt található:

Azt látjuk manapság, hogy sokan kezdenek visszatérni a kezdeti, bibliai típusú gyülekezeti mintához: a természetes gyülekezethez. Ott, ahol egy háznál gyűlnek össze. A kezdeti hívők, Jézus tanítványai nem ismerték azt a kifejezést, hogy 'gyülekezeti ház'. Sokkal inkább, amikor összejöttek arra gondoltak, hogy a 'gyülekezet van a házban'! Itt a hívők egymást látják, közvetlenül követik az életüket és nincs elválasztódás közöttük. Egy ilyen közösségben aki hamisságot gyakorol, hamar nyilvánvalóvá válik és lebukik. Nincs központi adakozás, pénzgyűjtés. Mindenki egyenrangú és egymás javát keresi. Sajnos a parancsalapú, vezető pásztor által vezérelt gyülekezet ezt nem akarja, hiszen ők akarnak a központban maradni, szeretik a saját titulusukat, szeretik a nép általi tiszteletet, előkelőséget. Pontosan úgy, ahogy Jézus korában a farizeusok és az írástudók. A mai gyülekezeti kijelölt vezető pásztorok, vezetők a Jézus korabeli farizeusok és írástudók. Jézus pontosan ezt tiltotta meg az evangéliumban:

"Minden ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek. Mert megszélesítik az ő homlokszíjaikat, és megnagyobbítják az ő köntöseik peremét, És szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az elölülést, És a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják őket: Mester, Mester!" (Máté 23:5-7, Károli)

Azon kívül pedig ha a hívők nagyobb tudást szereznének, hallgatnának a Szent Szellem vezetésére közvetlenül és hallanák az Úr hangjára, akkor megszűnne a kijelölt vezetőség szerepe már. A hívők bátran követnék Jézust és az Ő útjain járnának, mindenféle kontroll nélkül. Leginkább pedig megszűnne az adakozás szerepe, ami azt jelentené, hogy az ilyen hierarchikus modellre épülő gyülekezetek csődbe mennének! 😊 Tehát mi az ilyen hierarchikus modellre épülő közösségek fő fenntartó ereje? Hát a PÉNZ! 💰💸 . Ezt is összefoglalta nagyon jól Jan Boshoff próféta az alábbi videóban, amely itt található:

A teljesség igénye nélkül, saját tapasztalatból is merítve összegyűjtök egy párat a Mo.-i – véleményem szerint – hamis, hierarchikus modellre épülő gyülekezeteket. Az alábbi közösségeknél tapasztaltam a fenti hibákat: 

Hit Gyülekezete

BPA

Agapé pünkösdi gyülekezetek

Omega hálózat

Golgota gyülekezet

Szabad keresztények

Szívbunker

Hillsong gyülekezetek 

Belvárosi gyülekezet

és az összes többi, hagyományos egyházak gyülekezeteit is ideértve, mint pl. katolikus, evangélikus, református, baptista, pünkösdi, metodista helyi gyülekezeteit is, amelyek a fentebb leírt modellt követik.

A helyes modell

A házaknál alakuló, lakóhelyük környezetében levő, természetes módon létrejövő közösségek a bibliai minta. Ez az, amit eredetileg gyakoroltak Jézus tanítványai. Az igazi tanítványok, akiknek tiszta a szíve, nem akarja leuralni a másikat, nem akarja kontroll alatt tartani a többi hívőt, nem törekszik elsőbbségre. A hívők ilyen helyen összejönnek és egymást kölcsönösen segítik, bátorítják és nem leuralják. A szellem ajándékait engedik a másikban kibontakozni. Nem okoskodnak, viszálykodnak egymás ellen. Jómagam is kezdetben az egyik fentebb felsorolt gyülekezetbe jártam évekig és a gyülekezethez való tartozás hibájában voltam 6 évig. Ott megtértem, vízben be lettem merítve és vettem a Szent Szellem ajándékát. Később kijöttem onnan. Isten országa eljött már és köztünk van, ennek megfelelően járjatok: hirdessétek az Úr országának eljövetelét, ördögöket űzzetek, betegeket gyógyítsatok, halottakat támasszatok. Bátorítalak titeket, hogy ilyen természetes gyülekezetbe, közösségekbe járjatok, ahol ilyen hívőkkel találkoztok!

 

Kapcsolatfelvétel

Szívesen várom üzeneteiteket, bizonyságaitokat a természetes gyülekezetek, közösségek alakulásáról és az intézményes, hierarchikus gyülekezetekből való szabadulásról. Az alábbi módon fel tudjátok velem venni a kapcsolatot:

 

Twitter: @keresztenysegma

E-mail: info@keresztenysegma.hu 

Youtube: https://www.youtube.com/@keresztenysegma6787/about 

Krisztusban szeretettel,
Quartus Miklós
Kereszténység Ma

2023. április 2. Vasárnap

Open letter to ICFB - Deny fellowship with false believers

 Dear brothers and sisters in Christ at ICFB,

It is became known that in ICFB one member has divorced from his Christian wife a few years ago and since then he actively nurtures a new relationship with his ‘girlfriend’. Based on my observation and others, he appears to refrain talking about it and pushes away calls for reconciliation or corrections from his fellows, refusing to show any signs of remorse. According to the Scriptures, divorce – when the marriage was made before God – is unacceptable and is a SIN. Jesus clearly warned against divorce. God hates divorce. The Bible says, 

 “Whoever divorces his wife and marries another commits adultery; and whoever marries her who is divorced from her husband commits adultery.” (Luke 16:18)

The question is how to deal with that? Apostle Paul writes in the letter of Corinthians urging the other disciples to stay away of such people. The Bible says, 

"But now I have written unto you not to keep company, if any man that is called a brother be a fornicator, or covetous, or an idolator, or a railer, or a drunkard, or an extortioner; with such an one no not to eat.” (1 Corinthians 5:11 KJV)

Notice the above, “not to keep company…a man who is called brother...not to eat with a brother be a fornicator." Therefore, I have decided to suspend attending ICFB fellowship gatherings when this person is present on the meetings, until he openly repents and shows signs of remorse. Notice also that this person cannot host any Christian fellowship meetings according to the Bible. Paul clearly writes to Timothy on the basic biblical requirements of a bishop (the one who used to host fellowship meetings at his house in the early church).

“A bishop then must be blameless, the husband of one wife, vigilant, sober, of good behaviour, given to hospitality, apt to teach; Not given to wine, no striker, not greedy of filthy lucre; but patient, not a brawler, not covetous; One that ruleth well his own house, having his children in subjection with all gravity;“ (1 Timothy 3:2-4 KJV)

 

In light of the above, I personally am NOT going to do the following: 

 

1. attend any ICFB fellowship meetings from now on, until this person is openly rebuked and asked to stay away until he repents

2. take any communion together on any meetings with this person attending the same meeting

3. visit the house of this person for the purposes of ICFB fellowship meetings

We, as the disciples of Christ, must make sure to isolate ourselves from those who are willfully sinning and do not intend follow the footsteps of Christ. These people who willfully sin are not true disciples but false believers, rebel goats infiltrating the company of sheep. Fornication – a.k.a. adultery – is unacceptable within the disciples of Christ. So, I urge all of you to consider the above declaration and follow along accordingly, demonstrating similar stance towards anyone within the fellowship. Myself also is included of this, surrendering to the law of Christ and the Scriptures, keeping myself to the same standards. Remember, we are living in a very evil times and the end of the age, when the church becomes lukewarm tolerating sinful behaviour. We must oppose this as true believers.

To the rest of the brothers of sisters in ICFB I remain available in peace and in the love of Christ. Do not hesitate to reach out to me on any of my contacts. 

Yours in Christ, 

Miklos

 

Monday, 30 January, 2023

A közös imádozás ereje - ICFB

Bevezető

A minap résztvettem néhány testvérrel – életemben először – az International Christian Fellowship of Budapest által szervezett közösségi összejövetelen egy belvárosi teázóban Budapest szívében. Ez egy néhány testvér által indított keresztény misszió, ahol évek óta rendszeres közösségi alkalmakat tartanak angol nyelven  elsősorban Budapesten tanuló, de magyarul nem beszélő felsőoktatásban nemzetközi diákok és már a tanulmányaikat befejezett, de Mo.-n maradt felnőttek számára. 

Közös imádkozás ereje

 

Több órán keresztül beszélgettünk a Bibliáról, különféle kérdések mentén próbáltuk egymás bátorítani, látásainkat megosztani, kiegészíteni kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében. Ezenkívül dicséreteket is énekeltünk. Mindez nagyjából rendben megszokott történt, semmi különöset nem tapasztaltam. Számtalan ilyen alkalommal vettem már részt az életemben, magyarul főleg, de angolul is. Azonban egy dolgot szeretnék kiemelni: amikor odaértük ahhoz, hogy mindenki a saját maga nyelvén imádkozza el az Úr imáját, a miatyánkot és egyszerre. Többféle nemzetközi háttérből voltunk ott. Ugyan ez a közös imádkozás mindössze kb. 1 percig tartott, újra emlékeztetett arra, hogy a közös imádkozásnak mekkora ereje van! Nagyon mély erő felszabadulásának a lehetőségét ízleltem meg újra. Az az egyetlen perc többet ért számomra, mint az egész 4 és fél órás esti alkalom teli beszélgetésekkel, bátorító jellegű hozzászólásokkal és külön-külön, egyenként elmondott imákkal. Habár ezt már korábban is tapasztaltam olykor, újra lenyűgöző volt ezzel a ténnyel szembesülni. Legközelebb bátorítani fogok mindenkit arra, hogy kevesebbet beszéljünk és többet imádkozzunk. Nem véletlenül figyelmeztette a tanítványokat Jézus még a több éves, vele töltött idők után is az imádkozás fontosságára:

"Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen." (Márk 14:38, Károli)

Itt az írásokban a kontextusból kiderül, hogy ez akkor volt, amikor Jézus az elfogatása előtt elment a Getsemané kertbe egyedül tusakodni a lelkével és a legfontosabb imáját mondta el. Ez idő alatt kérte a tanítványokat, hogy amíg ő távol lesz, együtt imádkozzanak kb. 1 órát. Majd erre kérte őket másodszor is. Sajnos a tanítványok nem voltak erre képesek, elaludtak 😒. Bátorítalak arra, hogy ez nálatok ne így legyen.

Krisztusban szeretettel, 

Miklós

 

KereszténységMa

Az ördög egyik kedvenc Igeverse - "Ne ítélj..."

Bevezető

Hosszú évekig áldozatul estem az ördög hazugságainak jómagam is, amikkel magát a Szentírást próbálja kimagyarázni. Vannak egyes 'kedvelt' Igeversek, amelyeket a hívő ember csak hosszú, az Úrban eltöltött idők után ért meg és látja meg, hogy hol próbálták meg átverni azok félreértelmezésével. A hazug vallásos démoni befolyás alatt lévő emberek – sajnos olykor – áldozatul esnek az ördög hazugságainak és sikeresen becsapják Isten választottait, félreértelmezést okozva ezzel a hívők fejében és a hívő közösségekben, ezáltal hátráltatva Isten munkájának előrehaladását. Célom ezzel az írással az, hogy leleplezzem az ördög egyik ilyen hazugságát és rávilágítsam az olvasók elméjét az óriási félreértésre, ezáltal világosságot teremtve. Nézzünk most meg most egy, talán a legismertebb Igeverset, amit még a nem-hívők is szeretnek idézni:

"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek." (Máté 7:1-2, Károli)

A félreértett ítélkezés

 

Nos, a fenti Igét hallva a legtöbben azt gondolnák, hogy itt a Biblia óv minden ítélkezéstől, sőt mit több, arra szólít fel, hogy ne ítélkezzünk semmi és senki felett semmilyen körülmények között. Leginkább a hagyományos vallási háttérből származó testvérek szeretik ezt az Igét hangoztatni, mondván, hogy "ne legyünk annyira ítélkezőek, mert az nem jó" stb., tehát inkább hagyjuk az ítélkezést Istenre. Viszont ez távol áll a Bibliától, azaz hamis. Még a középiskolás irodalomtanárom is szerette az órán hangosan idézni ezt az Igeverset a Bibliából. Akkor fel kell, hogy világosítsalak titeket: itt egyáltalán nem azt mondja az Írás, hogy nem szabad ítélkezni. Ha csak egy kicsit gondolkozna az Istent kereső hívő, akkor maga is rájönne, hogy Isten a Bibliában végig a helyes ítélkezésről, az igazságos ítéletek meghozataláról beszél. Mind az Ó-, mint az Újszövetségben ezt látjuk: Isten igazságos és egyúttal irgalmas. Látjuk a Zakariás 7:9-ben ugyanazt, amit Jézus maga mondott fennszóval a zsidó írástudóknak, farizeusoknak: 

 

"Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!" (János 7:24, Károli)

 

Ha megnézzük a fenti Igét, látjuk, hogy Jézus maga szólít fel arra, hogy ítélkezni kell (helyesen)! Ha igaz lenne az az értelmezés, hogy nem szabad ítélkezni, akkor ebből azt vonhatjuk le, hogy a Bibliában ellentmondás van. De, hála Istennek, ez nem igaz: nincs ellentmondás a Bibliában. A másik Igevers, amiben azt látjuk, hogy az ítélkezésnek helye van és igenis nagyon fontos az a saját életünk igazgatása szempontjából annak érdekében, hogy maga az Úr helyesbítsen a hitben való járásban. 

"Mert ha mi ítélnénk magunkat, nem ítéltetnénk el.
De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk." (1Kor.11:31-32, Károli)

A fenti Igeversben Pál apostol ad utasításokat a korintusi gyülekezet híveinek. Felhívja a figyelmüket arra, hogy igenis fontos az ítélkezés! ☝ Saját magunkat kell folyamatosan figyelni, megítélni annak érdekében, hogy nehogy elkárhozzunk a világgal együtt hívőként. Ráadásul, ha csak saját magunkat ítélnénk el, akkor nyilván nem ítéltetnénk el – vagyis nyilvánvaló, hogy saját maga ellen senki nem hozna rossz, elmarasztaló ítéletet –, így engedjük az Úrtól való tanításokat, hogy azok által ítéljük meg magunkat.

A helyes értelmezés

Az Írás itt nem arról beszél, hogy nem szabad ítélkezni – ahogy azt sajnos a felszínes hitű, vallásos testvéreink szeretik hangoztatni – hanem az Írás a képmutatás ellen figyelmeztet. Tehát úgy ne ítéljünk vagy ítélkezzünk, hogy ha saját magunk megítélhetők vagyunk ugyanabban. Ez önmagában is egyértelmű. Azaz, hogy ne rójál senkinek olyat, amiben teneked is javítani valód akad. Például: ne mondd másnak, hogy ne éljen paráznaságban, amikor te magad is paráznaságban élsz, ld. elváltál a feleségedtől, és emiatt nem ítélted meg temagadat, akkor mást nem ítélhetsz el azért, hogy ő is ezt teszi. Vagy például ne ítélj el mást azért, hogy ne lopjon a boltból, amikor te is a múlt héten loptál az áruházból. Vagy ha nő vagy és erőteljes, világi, rámenős sminked van, akkor ne mondd más nőbarátodnak, hogy ne sminkelje magát ki világiasan, hiszen te is ugyanazt teszed. Érthető volt mindenki számára? 😉🙂 Igenis, szabad és kell is ítélkezni: meg kell ítélni a bűnt Isten Igéje által. Ez a feladatunk. Hiszen amikor mondjuk az Igét bűnösök számára, hogy térjenek meg és rendezzék az életüket Istennel, az is ítélkezés. Erre szólított fel minket, hívőket Isten. Akkor lennénk a fenti, jézusi figyelmeztetésnek a célpontjában, ha magunk is bűnösök lennénk abban, amiben másokat ítélünk meg. Erre vonatkozik a sokak által félreértett Igevers. Remélem, sokaknak ez segítségére vált Isten igazságának követésében. 👴😊

Isten áldjon benneteket!

 

Krisztusban szeretettel, 

Quartus Miklós

2022. október 23.

KORREKCIÓ - Hlatky Szabolccsal (Galata 2:20 csoport) kapcsolatos félreértések és tévelygéstől való óvás

Bevezető

Ebben az írásban szeretnék egy-két dolgot korrigálni abban az írásban, amit 2020.november 29.-én írtam. Ez a Hlatky Szabolcs által mondott teológiai félreértésekről szól és az ő általa – Lucas Meyer és Váradi Attila szolgálata során tapasztalt – visszásságoknak feltüntetett dolgokat próbáltam kommentálni. Mint utólag kiderült, vannak igazságok Hlatky Szabolcs mondanivalójában. Őszintén szólva, korrigálnom kell magamat pár helyen. Ezzel megkövetve ezeken a helyeken H. Szabolcsot és igazat adva neki. Az alábbiakban részletezem. Remélem, hogy ezen írás áldásotokra fog szolgálni a dolgok könnyebb megértése és az igazságban való járás céljából. Továbbá H. Szabolcs és V. Attila (és Lucas Meyer) számára is épülésre, megjobbításra fog szolgálni. 

Kontroll, varázslás

A korábbi, két évvel ezelőtti írásomban írtam a "szeretetlenség/manipuláció/varázslás Jézus nevében.  - Ez egy ördögi hazugság. "Meg tudom erősíteni, hogy én is tapasztaltam ezt. Azonban a dolog feltételes. Mindaddig, amíg együttműködő magatartást tanúsítasz, egyetértésről teszel tanúbizonyságot V. Attiláék felé, addig minden 'oké'. Ezután azonban sajnos előszeretettel alkalmazzák a kontrollt: a másik személyének befeketítését, esetleges bűneinek felhánytorgatását. Ez valóban nem más, mint a másik személy felé kontroll gyakorlása, leuralására tett szándék a saját igazságom megvédése érdekében. Ezt egyébként már Lakatos Gábor is megjegyezte jóval ezelőtt, amint én H. Szabolcsot megismertem volna.  Ezt én is próbáltam már kommunikálni V. Attila felé. Ettől függetlenül én nem gondolom azt, hogy V. Attiláék szeretetlenek lennének. Továbbra is szükséges a bibliai álláspont képviselete erélyes módon és következetesen mások irányában, mindezt kontroll szándéka nélkül. Ki kell mondani az igazságot elszántsággal és Isten szeretetére kell biztatni az embereket. Fontosnak tartom én is hangsúlyozni, hogy a kontroll SOHA nem Istentől van!

Önigazság

Írtam továbbá, hogy "Csak nekik van igazuk, megmondják a 'tutit'.  - Ez egy ördögi hazugság. " Ebben a kérdésben részben igaza van H. Szabolcsnak: én is tapasztaltam ezt. Abban abban a pillanatban, ahogy nem értesz egyet velük, a saját igazságukat keresik és csak akkor mennek tovább, ha nekik van igazuk. A másik véleményének semmilyen teret nem adnak. Még csak megfontolásra sem veszik. Ez a folytonos önigazság keresése. Ez szemben áll Isten útmutatásaival a Bibliában, ahol azt olvassuk, hogy egymás különbeknek tartsuk önmagunknál:

"Semmit nem cselekedvén versengésbõl, sem hiábavaló dicsõségbõl, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál." (Filippi 2:3)

Vádaskodás

Azt is írtam, hogy "Folyamatos vádaskodással kontroll alatt tartják a többieket. - Ez egy ördögi hazugság. ". Ebben a kérdésben én is tapasztaltam, hogy V. Attilánál több alkalommal rendszeres a másik személy hibáztatása, vádaskodása. A másikban a vélt bűnökre való rámutatás készsége. Ha megnézzük az írásokat, Jézus minden esetben könyörületes volt azokkal az emberekkel szemben, akikkel személyesen találkozott (ld. házasságtörő asszony, Nikodémus farizeus éjszakai látogatása stb.). Maga Jézus sosem kárhoztatta az embereket, csak rámutatott arra, hogy ne vétkezzenek többet. Tehát felemelte, bátorította őket. Ezzel szemben az olyan típusú szolgálat, ahol a másikat kárhoztatom és a bűneit hánytorgatom fel, nem követi a helyes, jézusi magatartást. Ez lényegében a kárhoztatás szolgálata.  Ha megnézzük a Bibliát, Jézus az emberi csoportok felé kemény volt, komolyan figyelmeztette őket, hogy szükségük van megtérésre. A legkeményebb a farizeusokkal szemben volt, akiket megfeddett (Máté 23).  Fontosnak tartom ugyanakkor azt hangsúlyozni, hogy amikor Isten rávilágít a bűnökre, akkor azt nem hívjuk 'vádaskodásnak', hiszen a Szent Szellem munkája az, amikor ez történik. Vannak esetek, amikor emberek felhívják a figyelmet bizonyos helytelen magatartásra és ezért az ilyenek utána a gyűlölet tárgyává lesznek. Nehogy összekeverjük a kettőt. 

Konklúzió

A fentiekkel remélhetőleg korrigáltam saját magam. Itt nem H. Szabolcs megvédése volt a célom, hanem a tényekre való rávilágítás azzal a céllal, hogy IGAZSÁGBAN KÖVESSÜK KRISZTUST. Azzal önmagában nincsen bajom továbbra sem, hogy H. Szabolcs külön utakon akar járni. Szabadságban él. Annak ellenére, hogy a fenti dolgokban van igazsága, továbbra is az a véleményem, hogy H.Szabolcs túlzásokba esik és nem megfelelően ítéli meg a dolgokat (pl. 'Galata-szindróma', 'nem működött egyáltalán a Szent Szellem', 'szektából szabadulás' stb.). Szabolcs egyelőre még fiatal, friss hívő akinek szüksége van egy megalapozott, szilárd hívői érettségre. V. Attilának és Lucas M.-nek sokkal mélyebb tapasztalata és bibliai jártassága van. Éppen ezért Szabolcsnak tisztelnie kellene őket és nem teljesen elszakadni és 'szektának' illetni őket. Ami pedig V. Attilát és Lucas M.-t illeti, ők is nagyon sok pontban az igazságot hirdetik és sok jó dolgot mondanak. A fenti említett dolgokban viszont elvárom tőlük a megfontolást és komoly, alázattal járó korrigálást, bűnbánó szívet és az általuk okozott károk miatt a hívőktől való nyilvános bocsánatkérést! Idén korábban megfeddtem V. Attilát és Lucas Meyer-t is, de nem fogadták el és ellenem fordultak. Remélem, hogy jobb belátásra térnek. Addig is, amíg ez megtörténik, szeretettel fogadjuk be őket, mint olyan személyeket, akik törékenyek és sebekkel szolgálják Krisztus ügyét. 

Krisztusban szeretettel, 

Miklós

2022.augusztus 20.  

Frissítési napló

[2022.aug.27] - V. Attila hajlandó volt a dolgok rendezésére. Kivettem egyes mondatokat, amelyek túl erősek, élesek voltak. Összességében viszont szerintem megállnak az itt leírt dolgok. Időközben viszont H. Szabolcs a Facebook-on törölte a videója írt kommentemet és letiltott!