Andrew Tiner amerikai próféta konflikusa a mai gyülekezeti rendszerrel
Készítettem egy videót, ami Andrew Tiner amerikai próféta egy, az idén készült bizonyságvideója egy részletének magyar fordítása. Ebben elmesél egy történetet, ami nagyon jól illusztrálja, hogy ő is olyan vezetést kapott az Úrtól, hogy jöjjön ki a hamis gyülekezeti rendszerből. Ehelyett, járjon a helyes úton és kövesse közvetlenül Istent, járjon Krisztus útján és természetes gyülekezeti közösségekbe járjon illetve oda tartozzon. Andrew arra buzdít, hogy nyissuk ki a szellemi szemeinket és füleinket és ne vakon a helyi gyülekezeti pásztortól vagy tanítóktól függjünk, hanem önálló vezetésünk legyen az Úrtól, így egyéni kijelentéseket kapjunk. Nagyon jó videó, ajánlom mindenki számára és fogadjátok szeretettel. Ezáltal is bátorítalak titeket, hogy keressétek az igazságot és kövessétek az Úr Jézus Krisztus útját.
Akár külföldön, akár Magyarországon egyre inkább tapasztalható
manapság a hagyományos gyülekezetek, keresztény közösségek
hanyatlása. Sok emberrel beszéltem és látva az életüket,
problémáikat egyre inkább arra a következtésree jutok, hogy a
több ezer éve jól ismert keresztény közösségi modell kudarcba
fulladt. Hiába a szép épületek, függönyök és külsőleg
kedves fogadtatás az ajtónállók vagy a pásztor részéről: a
működésük eredménye egyre inkább megkérdőjelezhető és
gyümölcstelen a mindennapi életben. A gyülekezetek tagjainak az
élete állandóan csak a kudarcról árulkodik: válások, belső
tekintélybeli harcok, képmutatás és kudarcba fulladt kapcsolatok.
A hagyományos gyülekezetek vezetősége minden esetben egyetlen
választott 'vezető' pásztor és az általa kijelölt tanítók,
akik mindannyian egy titulussal fentebb vannak az átlaghívőknél.
A pásztor és a kijelölt tanítók az elismert, köztiszteletben
álló emberek, akik életében 'minden rendben van' (legalábbis
látszólag). A köznép pedig a többiek, akik hétről-hétre
odajárnak, szemben ülve a pulpitussal sorokba rendeződve
fogyasztják a szellemi táplálékot, mindezt szépen eltervelt
program köré csomagolva: imádkozás, dicsőítés, néha
bizonyságok, prédikáció, dicsőítés, befejezés. Az ilyen
intézményes felekezeti rendszer által működtetett közösségek,
gyülekezetek az ún. 'szószék-padsorok' elv alapján működik.
Frank Viola, a 'Gyülekezet újragondolása' c. könyvében jól
írja, hogy az ilyen a 'nézőközönség gyülekezet'. Az ilyen
gyülekezeti istentisztelet minden esetben parancsalapú és
hierarchikus modellt követi, ahol a vezetőség (klérus) parancsol
a köznépnek (laikusok). Mindezek közben egyetlen elem a gyülekezeti program
során, ami elmaradhatatlan: az adakozás. A beszedett pénz
természetesen 'Isten munkájára' megy, végső soron azonban a
gyülekezet vezetőségének zsebében köt ki, ők rendelkeznek
vele 👺. A gyülekezet látásmódját megkérdőjelezni, a pásztorral
vagy a 'felkent' tanítókkal egyet nem érteni azonban nem lehet. Ha
egy tag hangoztatni kezdi az észrevételeit, egyes tanításokkal
való egyet nem értését, azt egyből 'széthúzóként', a
'gyülekezeti közösség megbontójaként' kezdik megbélyegezni.
Lázadóként tekintenek rá. Hiszen a közösség élete,
fennmaradása mindennél fontosabb, maga az igazság és a hamisság
vagy a képmutatás leleplezése már réges rég nem érdekes. Ez a
gyülekezeti modell, amire pontosan igaz az, hogy felülről
irányítják, központilag vezérlik. Itt pedig a gyülekezet
vezetőségére gondolok. Egyre több emberrel való személyes
beszélgetésem során derül ki, hogy inkább valami többre vágynak
és nem érzik jól magukat a közösségekben. Az igazán odaszánt,
őszinte hívők már otthagyták az ilyen közösségeket. Nem
csoda, hiszen a vezető pásztor és a tanítók átvették az Úr
Jézus Krisztus helyét a hívők életében. Egy köztes
szereplőként tevékenykednek. Ez teljes mértékben ellentétes
Jézus tanításaival, a Szentírás által elénk tárt közösségi
gyakorlati modellel. Az első századi keresztények egymással
egyenrangú hívők voltak, akik a másikat különbnek tartották
maguknál és elismerték az Úr ajándékát a másikban. Nem
voltak kijelölt vezetők, pásztorok.Igaz
ugyan, hogy voltak szolgálati ajándékok, azonban az ilyen
áldottabb, tapasztaltabb hívők nem titulussal rendelkező, a
többieknél állandóan rangban feljebb álló vezetők voltak,
hanem olyan hétköznapi átlaghívők, akik átmenetileg tanításokat adtak le, pásztori munkát láttak el egy
bizonyos ideig és csakis
addig, amíg a kevésbé érett hívők érettebbé válnak,
szellemileg fejlettebbé, bátrabbá válnak, nagyobb ismeretre
tesznek szert a hitben és az Írások ismeretében .
Hasonlóan a többi, szolgálati ajándékhoz is (Efézus 4:11). Maga Jézus volt az egyéni hívők Ura, nem pedig a vezető pásztor
vagy a presbiterek. Jézus
az evangéliumban konkrétan
megtiltotta a hívők közötti versengést, hierarchikus rendet,
parancsalapú közösségi modellt:
"Támada
pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük
nagyobbnak. Ő
pedig monda nekik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és
akiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hívatnak. De
ti nem úgy: hanem aki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint aki
legkisebb, és aki fő, mint aki szolgál." (Lukács 22:24-26,
Károli)
A
fent leírt hierarchikus modellre épülő gyülekezetekből őszinte
hívők közül rengetegen
kijöttek, otthagyták már őket.
Ők eldöntötték: nem egy gyülekezethez akarnak tartozni, ahol
megmondják nekik, hogy mit-hogyan tegyenek. Ők az Úr vezetését
akarják követni az ő életükre nézve. Hiszen a Szent Szellem ott
van, minden hívő rendelkezésére áll. Az igazi hívők
Jézushoz akarnak tartozni, nem gyülekezethez.Ezt néhai Jan Boshoff ausztrál próféta néhány perces
videójában összefoglaltam, itt található:
Azt látjuk manapság, hogy sokan kezdenek visszatérni
a kezdeti, bibliai típusú gyülekezeti mintához: a természetes
gyülekezethez. Ott, ahol egy háznál gyűlnek össze. A kezdeti
hívők, Jézus tanítványai nem ismerték azt a kifejezést, hogy
'gyülekezeti ház'. Sokkal inkább, amikor összejöttek arra
gondoltak, hogy a 'gyülekezet van a házban'! Itt a hívők egymást
látják, közvetlenül követik az életüket és nincs
elválasztódás közöttük. Egy ilyen közösségben aki hamisságot gyakorol, hamar
nyilvánvalóvá válik és lebukik. Nincs központi adakozás, pénzgyűjtés. Mindenki
egyenrangú és egymás javát keresi. Sajnos
a parancsalapú, vezető pásztor által vezérelt gyülekezet ezt
nem akarja, hiszen ők akarnak a központban maradni, szeretik a
saját titulusukat, szeretik a nép általi tiszteletet,
előkelőséget. Pontosan úgy, ahogy Jézus korában a farizeusok és
az írástudók. A mai gyülekezeti kijelölt vezető
pásztorok, vezetők a Jézus korabeli farizeusok és írástudók.
Jézus pontosan ezt tiltotta
meg az evangéliumban:
"Minden
ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az
emberek. Mert megszélesítik az ő homlokszíjaikat, és
megnagyobbítják az ő köntöseik peremét, És
szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az
elölülést, És
a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják
őket: Mester, Mester!" (Máté 23:5-7, Károli)
Azon
kívül pedig ha a hívők nagyobb tudást szereznének, hallgatnának
a Szent Szellem vezetésére közvetlenül és hallanák az Úr
hangjára, akkor megszűnne a kijelölt vezetőség szerepe már. A
hívők bátran követnék Jézust és az Ő útjain járnának,
mindenféle kontroll nélkül. Leginkább pedig megszűnne az
adakozás szerepe, ami azt jelentené, hogy az ilyen hierarchikus
modellre épülő gyülekezetek csődbe mennének! 😊 Tehát mi az ilyen hierarchikus modellre épülő közösségek fő fenntartó ereje? Hát a PÉNZ! 💰💸 . Ezt is
összefoglalta nagyon jól Jan Boshoff próféta az alábbi videóban, amely itt található:
A
teljesség igénye nélkül, saját tapasztalatból is merítve
összegyűjtök egy párat a Mo.-i – véleményem szerint – hamis, hierarchikus modellre épülő
gyülekezeteket. Az alábbi közösségeknél tapasztaltam a fenti hibákat:
Hit
Gyülekezete
BPA
Agapé
pünkösdi gyülekezetek
Omega
hálózat
Golgota
gyülekezet
Szabad
keresztények
Szívbunker
Hillsong gyülekezetek
Belvárosi gyülekezet
és
az összes többi, hagyományos egyházak gyülekezeteit is ideértve,
mint pl. katolikus, evangélikus, református, baptista, pünkösdi,
metodista helyi gyülekezeteit is, amelyek a fentebb leírt modellt követik.
A helyes modell
A
házaknál alakuló, lakóhelyük környezetében levő, természetes
módon létrejövő közösségek a bibliai minta. Ez az, amit
eredetileg gyakoroltak Jézus tanítványai. Az igazi tanítványok,
akiknek tiszta a szíve, nem akarja leuralni a másikat, nem akarja
kontroll alatt tartani a többi hívőt, nem törekszik elsőbbségre.
A hívők ilyen helyen összejönnek és egymást kölcsönösen
segítik, bátorítják és nem leuralják. A szellem ajándékait
engedik a másikban kibontakozni. Nem okoskodnak, viszálykodnak
egymás ellen. Jómagam is kezdetben az egyik fentebb felsorolt gyülekezetbe jártam évekig és a gyülekezethez való tartozás hibájában voltam 6 évig. Ott megtértem, vízben be lettem merítve és vettem a Szent Szellem ajándékát. Később kijöttem onnan. Isten országa eljött már és köztünk van, ennek megfelelően járjatok: hirdessétek az Úr országának eljövetelét, ördögöket űzzetek, betegeket gyógyítsatok, halottakat támasszatok. Bátorítalak titeket, hogy ilyen természetes gyülekezetbe,
közösségekbe járjatok, ahol ilyen hívőkkel találkoztok!
Kapcsolatfelvétel
Szívesen várom üzeneteiteket, bizonyságaitokat a természetes gyülekezetek, közösségek alakulásáról és az intézményes, hierarchikus gyülekezetekből való szabadulásról. Az alábbi módon fel tudjátok velem venni a kapcsolatot:
It is became known that in ICFB one member has divorced from his Christian wife a few years ago and since then he actively nurtures a new relationship with his ‘girlfriend’. Based on my observation and others, he appears to refrain talking about it and pushes away calls for reconciliation or corrections from his fellows, refusing to show any signs of remorse. According to the Scriptures, divorce – when the marriage was made before God – is unacceptable and is a SIN. Jesus clearly warned against divorce. God hates divorce. The Bible says,
“Whoever divorces his wife and marries another commits adultery; and whoever marries her who is divorced from her husband commits adultery.” (Luke 16:18)
The question is how to deal with that? Apostle Paul writes in the letter of Corinthians urging the other disciples tostay away of such people. The Bible says,
"But now I have written unto you not to keep company, if any man that is called a brother be a fornicator, or covetous, or an idolator, or a railer, or a drunkard, or an extortioner; with such an one no not to eat.” (1 Corinthians 5:11 KJV)
Notice the above, “not to keep company…a man who is called brother...not to eatwith a brother be a fornicator." Therefore, I have decided to suspend attending ICFB fellowship gatherings when this person is present on the meetings, until he openly repents and shows signs of remorse. Notice also that this person cannot host any Christian fellowship meetings according to the Bible. Paul clearly writes to Timothy on the basic biblical requirements of a bishop (the one who used to host fellowship meetings at his house in the early church).
“A bishop then must be blameless, the husband of one wife, vigilant, sober, of good behaviour, given to hospitality, apt to teach; Not given to wine, no striker, not greedy of filthy lucre; but patient, not a brawler, not covetous; One that ruleth well his own house, having his children in subjection with all gravity;“ (1 Timothy 3:2-4 KJV)
In light of the above, I personally am NOT going to do the following:
1. attend any ICFB fellowship meetings from now on, until this person is openly rebuked and asked to stay away until he repents
2. take any communion together on any meetings with this person attending the same meeting
3. visit the house of this person for the purposes of ICFB fellowship meetings
We, as the disciples of Christ, must make sure to isolate ourselves from those who are willfully sinning and do not intend follow the footsteps of Christ. These people who willfully sin are not true disciples but false believers, rebel goats infiltrating the company of sheep. Fornication – a.k.a. adultery – is unacceptable within the disciples of Christ. So, I urge all of you to consider the above declaration and follow along accordingly, demonstrating similar stance towards anyone within the fellowship. Myself also is included of this, surrendering to the law of Christ and the Scriptures, keeping myself to the same standards. Remember, we are living in a very evil times and the end of the age, when the church becomes lukewarm tolerating sinful behaviour. We must oppose this as true believers.
To the rest of the brothers of sisters in ICFB I remain available in peace and in the love of Christ. Do not hesitate to reach out to me on any of my contacts.
A minap résztvettem néhány testvérrel – életemben először – az International Christian Fellowship of Budapest által szervezett közösségi összejövetelen egy belvárosi teázóban Budapest szívében. Ez egy néhány testvér által indított keresztény misszió, ahol évek óta rendszeres közösségi alkalmakat tartanak angol nyelven elsősorban Budapesten tanuló, de magyarul nem beszélő felsőoktatásban nemzetközi diákok és már a tanulmányaikat befejezett, de Mo.-n maradt felnőttek számára.
Közös imádkozás ereje
Több órán keresztül beszélgettünk a Bibliáról, különféle kérdések mentén próbáltuk egymás bátorítani, látásainkat megosztani, kiegészíteni kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében. Ezenkívül dicséreteket is énekeltünk. Mindez nagyjából rendben megszokott történt, semmi különöset nem tapasztaltam. Számtalan ilyen alkalommal vettem már részt az életemben, magyarul főleg, de angolul is. Azonban egy dolgot szeretnék kiemelni: amikor odaértük ahhoz, hogy mindenki a saját maga nyelvén imádkozza el az Úr imáját, a miatyánkot és egyszerre. Többféle nemzetközi háttérből voltunk ott. Ugyan ez a közös imádkozás mindössze kb. 1 percig tartott, újra emlékeztetett arra, hogy a közös imádkozásnak mekkora ereje van! Nagyon mély erő felszabadulásának a lehetőségét ízleltem meg újra. Az az egyetlen perc többet ért számomra, mint az egész 4 és fél órás esti alkalom teli beszélgetésekkel, bátorító jellegű hozzászólásokkal és külön-külön, egyenként elmondott imákkal. Habár ezt már korábban is tapasztaltam olykor, újra lenyűgöző volt ezzel a ténnyel szembesülni. Legközelebb bátorítani fogok mindenkit arra, hogy kevesebbet beszéljünk és többet imádkozzunk. Nem véletlenül figyelmeztette a tanítványokat Jézus még a több éves, vele töltött idők után is az imádkozás fontosságára:
"Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; alélekugyankész, de a test erőtelen." (Márk 14:38, Károli)
Itt az írásokban a kontextusból kiderül, hogy ez akkor volt, amikor Jézus az elfogatása előtt elment a Getsemané kertbe egyedül tusakodni a lelkével és a legfontosabb imáját mondta el. Ez idő alatt kérte a tanítványokat, hogy amíg ő távol lesz, együtt imádkozzanak kb. 1 órát. Majd erre kérte őket másodszor is. Sajnos a tanítványok nem voltak erre képesek, elaludtak 😒. Bátorítalak arra, hogy ez nálatok ne így legyen.
Hosszú évekig áldozatul estem az ördög hazugságainak jómagam is, amikkel magát a Szentírást próbálja kimagyarázni. Vannak egyes 'kedvelt' Igeversek, amelyeket a hívő ember csak hosszú, az Úrban eltöltött idők után ért meg és látja meg, hogy hol próbálták meg átverni azok félreértelmezésével. A hazug vallásos démoni befolyás alatt lévő emberek – sajnos olykor – áldozatul esnek az ördög hazugságainakés sikeresen becsapják Isten választottait, félreértelmezést okozva ezzel a hívők fejében és a hívő közösségekben, ezáltal hátráltatva Isten munkájának előrehaladását. Célom ezzel az írással az, hogy leleplezzem az ördög egyik ilyen hazugságát és rávilágítsam az olvasók elméjét az óriási félreértésre, ezáltal világosságot teremtve. Nézzünk most meg most egy, talán a legismertebb Igeverset, amit még a nem-hívők is szeretnek idézni:
"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek." (Máté 7:1-2, Károli)
A félreértett ítélkezés
Nos, a fenti Igét hallva a legtöbben azt gondolnák, hogy itt a Biblia óv minden ítélkezéstől, sőt mit több, arra szólít fel, hogy ne ítélkezzünk semmi és senki felett semmilyen körülmények között. Leginkább a hagyományos vallási háttérből származó testvérek szeretik ezt az Igét hangoztatni, mondván, hogy "ne legyünk annyira ítélkezőek, mert az nem jó" stb., tehát inkább hagyjuk az ítélkezést Istenre. Viszont ez távol áll a Bibliától, azaz hamis. Még a középiskolás irodalomtanárom is szerette az órán hangosan idézni ezt az Igeverset a Bibliából. Akkor fel kell, hogy világosítsalak titeket: itt egyáltalán nem azt mondja az Írás, hogy nem szabad ítélkezni. Ha csak egy kicsit gondolkozna az Istent kereső hívő, akkor maga is rájönne, hogy Isten a Bibliában végig a helyes ítélkezésről, az igazságos ítéletek meghozataláról beszél. Mind az Ó-, mint az Újszövetségben ezt látjuk: Isten igazságos és egyúttal irgalmas. Látjuk a Zakariás 7:9-ben ugyanazt, amit Jézus maga mondott fennszóval a zsidó írástudóknak, farizeusoknak:
"Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!" (János 7:24, Károli)
Ha megnézzük a fenti Igét, látjuk, hogy Jézus maga szólít fel arra, hogy ítélkezni kell (helyesen)! Ha igaz lenne az az értelmezés, hogy nem szabad ítélkezni, akkor ebből azt vonhatjuk le, hogy a Bibliában ellentmondás van. De, hála Istennek, ez nem igaz: nincs ellentmondás a Bibliában. A másik Igevers, amiben azt látjuk, hogy az ítélkezésnek helye van és igenis nagyon fontos az a saját életünk igazgatása szempontjából annak érdekében, hogy maga az Úr helyesbítsen a hitben való járásban.
"Mert ha mi ítélnénk magunkat, nem ítéltetnénk el. De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk." (1Kor.11:31-32, Károli)
A fenti Igeversben Pál apostol ad utasításokat a korintusi gyülekezet híveinek. Felhívja a figyelmüket arra, hogy igenis fontos az ítélkezés! ☝ Saját magunkat kell folyamatosan figyelni, megítélni annak érdekében, hogy nehogy elkárhozzunk a világgal együtt hívőként. Ráadásul, ha csak saját magunkat ítélnénk el, akkor nyilván nem ítéltetnénk el – vagyis nyilvánvaló, hogy saját maga ellen senki nem hozna rossz, elmarasztaló ítéletet –, így engedjük az Úrtól való tanításokat, hogy azok által ítéljük meg magunkat.
A helyes értelmezés
Az Írás itt nem arról beszél, hogy nem szabad ítélkezni – ahogy azt sajnos a felszínes hitű, vallásos testvéreink szeretik hangoztatni – hanem az Írás a képmutatás ellen figyelmeztet. Tehát úgy ne ítéljünk vagy ítélkezzünk, hogy ha saját magunk megítélhetők vagyunk ugyanabban. Ez önmagában is egyértelmű. Azaz, hogy ne rójál senkinek olyat, amiben teneked is javítani valód akad. Például: ne mondd másnak, hogy ne éljen paráznaságban, amikor te magad is paráznaságban élsz, ld. elváltál a feleségedtől, és emiatt nem ítélted meg temagadat, akkor mást nem ítélhetsz el azért, hogy ő is ezt teszi. Vagy például ne ítélj el mást azért, hogy ne lopjon a boltból, amikor te is a múlt héten loptál az áruházból. Vagy ha nő vagy és erőteljes, világi, rámenős sminked van, akkor ne mondd más nőbarátodnak, hogy ne sminkelje magát ki világiasan, hiszen te is ugyanazt teszed. Érthető volt mindenki számára? 😉🙂 Igenis, szabad és kell is ítélkezni: meg kell ítélni a bűnt Isten Igéje által. Ez a feladatunk. Hiszen amikor mondjuk az Igét bűnösök számára, hogy térjenek meg és rendezzék az életüket Istennel, az is ítélkezés. Erre szólított fel minket, hívőket Isten. Akkor lennénk a fenti, jézusi figyelmeztetésnek a célpontjában, ha magunk is bűnösök lennénk abban, amiben másokat ítélünk meg. Erre vonatkozik a sokak által félreértett Igevers. Remélem, sokaknak ez segítségére vált Isten igazságának követésében. 👴😊
Ebben az írásban szeretnék egy-két dolgot korrigálni abban az írásban, amit 2020.november 29.-én írtam. Ez a Hlatky Szabolcs által mondott teológiai félreértésekről szól és az ő általa – Lucas Meyer és Váradi Attila szolgálata során tapasztalt – visszásságoknak feltüntetett dolgokat próbáltam kommentálni. Mint utólag kiderült, vannak igazságok Hlatky Szabolcs mondanivalójában. Őszintén szólva,
korrigálnom kell magamat pár helyen. Ezzel megkövetve ezeken a helyeken H. Szabolcsot és igazat adva neki. Az alábbiakban részletezem. Remélem, hogy ezen írás áldásotokra fog szolgálni a dolgok könnyebb megértése és az igazságban való járás céljából. Továbbá H. Szabolcs és V. Attila (és Lucas Meyer) számára is épülésre, megjobbításra fog szolgálni.
Kontroll, varázslás
A korábbi, két évvel ezelőtti írásomban írtam a "szeretetlenség/manipuláció/varázslás Jézus nevében.- Ez egy ördögi hazugság. "Meg tudom erősíteni, hogy én is tapasztaltam ezt. Azonban a dolog feltételes. Mindaddig, amíg együttműködő magatartást tanúsítasz, egyetértésről teszel tanúbizonyságot V. Attiláék felé, addig minden 'oké'. Ezután azonban sajnos előszeretettel alkalmazzák a kontrollt: a másik személyének befeketítését, esetleges bűneinek felhánytorgatását. Ez valóban nem más, mint a másik személy felé kontroll gyakorlása, leuralására tett szándék a saját igazságom megvédése érdekében. Ezt egyébként már Lakatos Gábor is megjegyezte jóval ezelőtt, amint én H. Szabolcsot megismertem volna. Ezt én is próbáltam már kommunikálni V. Attila felé. Ettől függetlenül én nem gondolom azt, hogy V. Attiláék szeretetlenek lennének. Továbbra is szükséges a bibliai álláspont képviselete erélyes módon és következetesen mások irányában, mindezt kontroll szándéka nélkül. Ki kell mondani az igazságot elszántsággal és Isten szeretetére kell biztatni az embereket. Fontosnak tartom én is hangsúlyozni, hogy a kontroll SOHA nem Istentől van!
Önigazság
Írtam továbbá, hogy "Csak nekik van igazuk, megmondják a 'tutit'. - Ez egy ördögi hazugság. " Ebben a kérdésben részben igaza van H. Szabolcsnak: én is tapasztaltam ezt. Abban abban a pillanatban, ahogy nem értesz egyet velük, a saját igazságukat keresik és csak akkor mennek tovább, ha nekik van igazuk. A másik véleményének semmilyen teret nem adnak. Még csak megfontolásra sem veszik. Ez a folytonos önigazság keresése. Ez szemben áll Isten útmutatásaival a Bibliában, ahol azt olvassuk, hogy egymás különbeknek tartsuk önmagunknál:
"Semmit nem cselekedvén versengésbõl, sem hiábavaló dicsõségbõl, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál." (Filippi 2:3)
Vádaskodás
Azt is írtam, hogy "Folyamatos vádaskodással kontroll alatt tartják a többieket.- Ez egy ördögi hazugság. ". Ebben a kérdésben én is tapasztaltam, hogy V. Attilánál több alkalommal rendszeres a másik személy hibáztatása, vádaskodása. A másikban a vélt bűnökre való rámutatás készsége. Ha megnézzük az írásokat, Jézus minden esetben könyörületes volt azokkal az emberekkel szemben, akikkel személyesen találkozott (ld. házasságtörő asszony, Nikodémus farizeus éjszakai látogatása stb.). Maga Jézus sosem kárhoztatta az embereket, csak rámutatott arra, hogy ne vétkezzenek többet. Tehát felemelte, bátorította őket. Ezzel szemben az olyan típusú szolgálat, ahol a másikat kárhoztatom és a bűneit hánytorgatom fel, nem követi a helyes, jézusi magatartást. Ez lényegében a kárhoztatás szolgálata. Ha megnézzük a Bibliát, Jézus az emberi csoportok felé kemény volt, komolyan figyelmeztette őket, hogy szükségük van megtérésre. A legkeményebb a farizeusokkal szemben volt, akiket megfeddett (Máté 23). Fontosnak tartom ugyanakkor azt hangsúlyozni, hogy amikor Isten rávilágít a bűnökre, akkor azt nem hívjuk 'vádaskodásnak', hiszen a Szent Szellem munkája az, amikor ez történik. Vannak esetek, amikor emberek felhívják a figyelmet bizonyos helytelen magatartásra és ezért az ilyenek utána a gyűlölet tárgyává lesznek. Nehogy összekeverjük a kettőt.
Konklúzió
A fentiekkel remélhetőleg korrigáltam saját magam. Itt nem H. Szabolcs megvédése volt a célom, hanem a tényekre való rávilágítás azzal a céllal, hogy IGAZSÁGBAN KÖVESSÜK KRISZTUST. Azzal önmagában nincsen bajom továbbra sem, hogy H. Szabolcs külön utakon akar járni. Szabadságban él. Annak ellenére, hogy a fenti dolgokban van igazsága, továbbra is az a véleményem, hogy H.Szabolcs túlzásokba esik és nem megfelelően ítéli meg a dolgokat (pl. 'Galata-szindróma', 'nem működött egyáltalán a Szent Szellem', 'szektából szabadulás' stb.). Szabolcs egyelőre még fiatal, friss hívő akinek szüksége van egy megalapozott, szilárd hívői érettségre. V. Attilának és Lucas M.-nek sokkal mélyebb tapasztalata és bibliai jártassága van. Éppen ezért Szabolcsnak tisztelnie kellene őket és nem teljesen elszakadni és 'szektának' illetni őket. Ami pedig V. Attilát és Lucas M.-t illeti, ők is nagyon sok pontban az igazságot hirdetik és sok jó dolgot mondanak. A fenti említett dolgokban viszont elvárom tőlük a megfontolást és komoly, alázattal járó korrigálást, bűnbánó szívet és az általuk okozott károk miatt a hívőktől való nyilvános bocsánatkérést! Idén korábban megfeddtem V. Attilát és Lucas Meyer-t is, de nem fogadták el és ellenem fordultak. Remélem, hogy jobb belátásra térnek. Addig is, amíg ez megtörténik, szeretettel fogadjuk be őket, mint olyan személyeket, akik törékenyek és sebekkel szolgálják Krisztus ügyét.
Krisztusban szeretettel,
Miklós
2022.augusztus 20.
Frissítési napló
[2022.aug.27] - V. Attila hajlandó volt a dolgok rendezésére. Kivettem egyes mondatokat, amelyek túl erősek, élesek voltak. Összességében viszont szerintem megállnak az itt leírt dolgok. Időközben viszont H. Szabolcs a Facebook-on törölte a videója írt kommentemet és letiltott!
Ebben az írásban az egyik legnagyobb emberi hibára szeretném felhívni a figyelmet: a büszkeségre. Az elmúlt évek során több embernél tapasztaltam ezt, úgy hívőnél mint hitetlennél. A Szentírás több helyen figyelmeztet ez ellen a magatartás, lelkiállapot ellen. Ez az egyik legnagyobb bűn.Isten számos helyen próbál óvni ettől, hiszen ez pontosan az embert gátolja meg Isten áldásainak átvételében, Isten munkájának egyik legerősebb gátja az istenhívő ember számára. Ezen írás célja pontosan az, hogy ezt időben felismerjük és lefaragjuk magunkban.
FRISSÍTÉS (2022.nov.10)
Váradi Attila 2022.november 3.-án közzétett Youtube videótanításában– ami Derek Prince egyik tanítása szinkrontolmács fordításával – pontosan arról beszél néhai Derek testvér 13:20mp.-nél, hogy maga a megtévesztés előfutára, másnéven fő okozója maga a büszkeség! Pontosan az, amit én is észrevettem náluk és próbáltam erre a veszélyre figyelmeztetni őket. Tehát ebben a tanításban is megerősíteni láthatjuk a blogom mondanivalóját. A videóból kivágott rövid részletet a Twitter-en megosztottam, itt megtalálható: https://twitter.com/keresztenysegma/status/1590794554311315458 . Hiába, Isten maga munkálkodik minden ember életében így akaratlanul is. Továbbá szilárdan hiszem, hogy ez a figyelmeztetés nem csak Attilára vonatkozik, hanem minden hívő, magát Krisztus-követő lelkipásztor vagy szolgáló számára! Az eredeti, teljes videótanítás itt található Attila videófolyamában, ,'AKTUÁLIS! Derek Prince: Vigyázzatok, meg ne tévesszenek!'.
Mi az a büszkeség és miért rossz?
A büszkeség sokszor tapasztalható, érezhető más személyek által és több rokontulajdonság van, amit közvetlenül a büszkeség hoz elő vagy azzal együtt jár. Ezek tapasztalásakor már tudhatjuk, hogy az embernek a fő problémája maga a büszkeség, saját magának a dicsőítése. Tudom, hogy sokak számára fájdalmas ezzel szembesülni, hiszen saját maguk is megtalálják azokat a gyarló tulajdonságokat, amik a büszkeség rokonai és azzal együtt járnak, abból erednek. Azonban fontosnak tartom ezekre a tulajdonságokra ráismerni magunkban, hogy hatékonyabban tudjunk küzdeni velük szemben és legyőzni, kiiktatni magunkból. Az Isten-által elfogadott, kedves és ajánlott magatartás: az alázatosság. A Szentírásban végig azzal az alapelvvel találkozunk, hogy aki mindenáron felfelé akar törni, az végül lent találja magát. Aki pedig lent tartózkodik, alázatos az előbb-utóbb naggyá lesz. A felfelé vezető út a lelki értelemben lent maradás, a folyamatosan alázatosságban való élés. Tehát fordított a képlet, mint ahogy azt a mai, körülöttünk levő világban látjuk. Sajnos a mai korban nagyon sok ember ezt nem tudja vagy nem veszi figyelembe az életfilozófiájának megválasztásakor.
"Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik. " (Lukács 14:11, Károli)
Tehát a fenti Igeversből világos, hogy Isten akkor teszi naggyá az embert, ha magát alázatosságban tartja. Ezt Jézus mondja maga az evangéliumban. Másik Igeverset Péter apostolnál látjuk:
"...mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad." (1 Péter 5:5b)
Azt hiszem, egyértelmű, hogy mik Isten elvárásai az Ő követőivel szemben. Ha egy hívő ember nem ilyen, akkor onnan tudhatjuk, hogy annál az illetőnél valami nem stimmel. Hiába mond jókat, ha maga az életében termő gyümölcsökkel ezt nem tudja alátámasztani. Az alábbi YT videóban beszélek erről:
A büszkeség rokontulajdonságai
Nos, aki idáig elolvasta és nem csak a Youtube videót nézte, annak itt egy kis bónusz! :-) Hiszen az itt leírt dolgok nem hangzanak el a YT videótanításban. Ezt egy régi, néhány évtizedes jegyzetben találtam meg és nagyon sokat segített számomra. Az alábbiakban felsorolt tulajdonságokból ismerhetjük meg, hogy ha valaki büszke. Az ilyen emberektől általában az egészséges lelkületűek önkénytelenül menekülni szoktak. Fontosnak tartom ugyanakkor hangsúlyozni, hogy egyes tulajdonságok halvány megnyilvánulása még önmagában nem biztos, hogy rossz, hanem csak azok túlzott, rendszeres megjelenése. Hiszen külön-külön lehetnek akár öröklött dolgok is, ami az ember személyiségének része. Mivel a büszkeségnek lehetnek fokozatai, az alább felsoroltak eleinte jelentkeznek, majd később megerősödhetnek. Mindazonáltal ezen tulajdonságok észlelése már olyan irányvonal lehet, ami az embert rossz irányba tereli és minél inkább megerősödik a büszkeségében.
Az ilyen viselkedésnek egyértelmű a gyökere az, hogy valaki a többieknél jobb, okosabb, nagyobb akar lenni. Nem tud normálisan reagálni, a lelke már sérült.
Törvényeskedés, hibakeresés, felsőbbrendűség
Látjátok? Az ilyen tulajdonságokat túlzottan megjelenítők valahol állandóan hibát találnak azért, hogy az ő általuk vélt igazságot, tényállásokat próbálják a másik számára hihetővé tenni. Önmagában ezek halvány megléte lehet akár hasznos is, azonban rendszeres formában jelentkezve utalhat az egyén büszkeségi problémájára.
Magas lovon ülés, taníthatatlanság, vallási gőg, önérvényesítés
Találkoztatok már ilyen emberrel? Na látjátok. Mindenáron fontos akar lenni, első vagy vezető akar lenni egy adott közegben, közösségben. Figyeljünk arra, hogy a szelíd, alázatos formában történő helyreigazítás közlése nem egyenlő a fentiekkel. Ne keverjük össze azzal a magatartással, ha valaki őszintén és érthetően, normális hangnemben szeretné a másikat felvilágosítani. Azonban a fent felsorolt megnyilvánulások nem tartoznak ide. Ezek a negatív, gonosz magatartási formák. Az arrogáns, udvariatlan hangnemben történő, másikban riadalmat kiváltó arckifejezésekkel együtt történő megnyilvánulás. Továbbá, a másik gondolatainak semmibe vételének tapasztalása során máris érzékelhetjük, hogy az illetőnek a büszkeséggel van baja. Ez nem más, mint a másik kontrollálásának vágya. Ez pedig az ördögtől van! Álljatok neki ellene 👹
Váradi Attila-féle viselkedés megfeddése
Az utóbbi években biztos találkoztatok egy kedves, hívő tanítóval és misszionáriussal, V.Attilával (és segítőjével, Lucassal). Mindamellett, hogy sok jó dolgot tanít – amik közül sokkal jómagam is egyetértek – sajnos a fenti tulajdonságok megtalálhatóak nála. Különösen jellemző nála, hogy a Krisztusban hívő emberek vízkeresztségének (más néven vízzel való bemerítés) szellemi érvényességét firtatva, annak szellemi érvényességét aláásva győzködi a hívőket, hogy újra keresztelkedjenek meg. A Szentírásban azonban ennek semmilyen alapja nincs. Aki Krisztusban hívő lett és utána saját döntése után bemerítkezett, a hitét megtartotta, az Krisztusban van függetlenül attól, hogy milyen nehézségeken ment keresztül a hitében (vagy akár bűnöket követett el). A Szentírásban egyetlen példa van arra, hogy a hívők újra keresztelkedtek: ezt Pál apostolnál látjuk, amikor olyan hívőkkel találkozott, akik a János keresztségére keresztelkedtek meg. Azoknak azért kellett újra keresztelkedniük, mert nem Krisztusban voltak megkeresztelve. Azonban akik már Krisztusban hívőkké lettek és vízzel megkeresztelkedtek (bemerítésük volt), azoknak nincsen szükségük újra bemerítkezniük.
A személyes kapcsolatfelvétel során próbáltam ezeket közölni vele a fentieket, a
reakciója azonban a visszatámadás, ellenállás, vádaskodás, kárhoztatás volt. Néhány nap illetve hét elteltével pedig letiltott Messenger-ről, Facebook-ról, Twitter-ről. Azt hiszi, hogy ezekkel a letiltásokkal ki tud radírozni az életből és az igazságot elhallgatni. Hát tévedett. Ezért most szeretettel, nyilvánosság előtt üzenem V. Attilának, hogy TÉRJEN MEG A BÜSZKESÉGÉBŐL! Alázatosan viselkedjen és úgy szolgáljon Istennek. Akkor lesz belőle egy hasznos és jó szolgája Istennek, ha szívből megtér a fentiekből, elhagyja azokat és bocsánatot kér azoktól az emberektől, akiket megbotránkoztatott. Ezek után saját magában képes lesz lefaragni a fenti, utálatos tulajdonságokat. Mindannyian térjünk vissza Krisztus által elénk tárt példához, hogy legyünk olyanok, mint a gyermekek. Lásd a Máté evangéliuma 18. fejezetének 4. versét:
"Aki azért megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyeknek országában." (Máté 18:4, Károli)
Aki hasonlóan tapasztalta fenti tulajdonságokat, kérem keressen meg privátban és szívesen nyújtok segítséget (ima, bátorítás) neki a helyreállításban és Isten Igéjének helyes látásában.
Továbbra is maradjatok meg Isten szolgálatában, Krisztus követésében!
Krisztusban szeretettel,
2022.márc.20.
[2022.11.10] - Rövid videóvágás hozzáadva kiegészítésként
[2022.3.20] - Máté 18:4 hozzáadva. A helyes, bibliai hozzáállás amit maga Jézus tárt elénk.
