Andrew Tiner amerikai próféta konflikusa a mai gyülekezeti rendszerrel
Készítettem egy videót, ami Andrew Tiner amerikai próféta egy, az idén készült bizonyságvideója egy részletének magyar fordítása. Ebben elmesél egy történetet, ami nagyon jól illusztrálja, hogy ő is olyan vezetést kapott az Úrtól, hogy jöjjön ki a hamis gyülekezeti rendszerből. Ehelyett, járjon a helyes úton és kövesse közvetlenül Istent, járjon Krisztus útján és természetes gyülekezeti közösségekbe járjon illetve oda tartozzon. Andrew arra buzdít, hogy nyissuk ki a szellemi szemeinket és füleinket és ne vakon a helyi gyülekezeti pásztortól vagy tanítóktól függjünk, hanem önálló vezetésünk legyen az Úrtól, így egyéni kijelentéseket kapjunk. Nagyon jó videó, ajánlom mindenki számára és fogadjátok szeretettel. Ezáltal is bátorítalak titeket, hogy keressétek az igazságot és kövessétek az Úr Jézus Krisztus útját.
Akár külföldön, akár Magyarországon egyre inkább tapasztalható
manapság a hagyományos gyülekezetek, keresztény közösségek
hanyatlása. Sok emberrel beszéltem és látva az életüket,
problémáikat egyre inkább arra a következtésree jutok, hogy a
több ezer éve jól ismert keresztény közösségi modell kudarcba
fulladt. Hiába a szép épületek, függönyök és külsőleg
kedves fogadtatás az ajtónállók vagy a pásztor részéről: a
működésük eredménye egyre inkább megkérdőjelezhető és
gyümölcstelen a mindennapi életben. A gyülekezetek tagjainak az
élete állandóan csak a kudarcról árulkodik: válások, belső
tekintélybeli harcok, képmutatás és kudarcba fulladt kapcsolatok.
A hagyományos gyülekezetek vezetősége minden esetben egyetlen
választott 'vezető' pásztor és az általa kijelölt tanítók,
akik mindannyian egy titulussal fentebb vannak az átlaghívőknél.
A pásztor és a kijelölt tanítók az elismert, köztiszteletben
álló emberek, akik életében 'minden rendben van' (legalábbis
látszólag). A köznép pedig a többiek, akik hétről-hétre
odajárnak, szemben ülve a pulpitussal sorokba rendeződve
fogyasztják a szellemi táplálékot, mindezt szépen eltervelt
program köré csomagolva: imádkozás, dicsőítés, néha
bizonyságok, prédikáció, dicsőítés, befejezés. Az ilyen
intézményes felekezeti rendszer által működtetett közösségek,
gyülekezetek az ún. 'szószék-padsorok' elv alapján működik.
Frank Viola, a 'Gyülekezet újragondolása' c. könyvében jól
írja, hogy az ilyen a 'nézőközönség gyülekezet'. Az ilyen
gyülekezeti istentisztelet minden esetben parancsalapú és
hierarchikus modellt követi, ahol a vezetőség (klérus) parancsol
a köznépnek (laikusok). Mindezek közben egyetlen elem a gyülekezeti program
során, ami elmaradhatatlan: az adakozás. A beszedett pénz
természetesen 'Isten munkájára' megy, végső soron azonban a
gyülekezet vezetőségének zsebében köt ki, ők rendelkeznek
vele 👺. A gyülekezet látásmódját megkérdőjelezni, a pásztorral
vagy a 'felkent' tanítókkal egyet nem érteni azonban nem lehet. Ha
egy tag hangoztatni kezdi az észrevételeit, egyes tanításokkal
való egyet nem értését, azt egyből 'széthúzóként', a
'gyülekezeti közösség megbontójaként' kezdik megbélyegezni.
Lázadóként tekintenek rá. Hiszen a közösség élete,
fennmaradása mindennél fontosabb, maga az igazság és a hamisság
vagy a képmutatás leleplezése már réges rég nem érdekes. Ez a
gyülekezeti modell, amire pontosan igaz az, hogy felülről
irányítják, központilag vezérlik. Itt pedig a gyülekezet
vezetőségére gondolok. Egyre több emberrel való személyes
beszélgetésem során derül ki, hogy inkább valami többre vágynak
és nem érzik jól magukat a közösségekben. Az igazán odaszánt,
őszinte hívők már otthagyták az ilyen közösségeket. Nem
csoda, hiszen a vezető pásztor és a tanítók átvették az Úr
Jézus Krisztus helyét a hívők életében. Egy köztes
szereplőként tevékenykednek. Ez teljes mértékben ellentétes
Jézus tanításaival, a Szentírás által elénk tárt közösségi
gyakorlati modellel. Az első századi keresztények egymással
egyenrangú hívők voltak, akik a másikat különbnek tartották
maguknál és elismerték az Úr ajándékát a másikban. Nem
voltak kijelölt vezetők, pásztorok.Igaz
ugyan, hogy voltak szolgálati ajándékok, azonban az ilyen
áldottabb, tapasztaltabb hívők nem titulussal rendelkező, a
többieknél állandóan rangban feljebb álló vezetők voltak,
hanem olyan hétköznapi átlaghívők, akik átmenetileg tanításokat adtak le, pásztori munkát láttak el egy
bizonyos ideig és csakis
addig, amíg a kevésbé érett hívők érettebbé válnak,
szellemileg fejlettebbé, bátrabbá válnak, nagyobb ismeretre
tesznek szert a hitben és az Írások ismeretében .
Hasonlóan a többi, szolgálati ajándékhoz is (Efézus 4:11). Maga Jézus volt az egyéni hívők Ura, nem pedig a vezető pásztor
vagy a presbiterek. Jézus
az evangéliumban konkrétan
megtiltotta a hívők közötti versengést, hierarchikus rendet,
parancsalapú közösségi modellt:
"Támada
pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük
nagyobbnak. Ő
pedig monda nekik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és
akiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hívatnak. De
ti nem úgy: hanem aki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint aki
legkisebb, és aki fő, mint aki szolgál." (Lukács 22:24-26,
Károli)
A
fent leírt hierarchikus modellre épülő gyülekezetekből őszinte
hívők közül rengetegen
kijöttek, otthagyták már őket.
Ők eldöntötték: nem egy gyülekezethez akarnak tartozni, ahol
megmondják nekik, hogy mit-hogyan tegyenek. Ők az Úr vezetését
akarják követni az ő életükre nézve. Hiszen a Szent Szellem ott
van, minden hívő rendelkezésére áll. Az igazi hívők
Jézushoz akarnak tartozni, nem gyülekezethez.Ezt néhai Jan Boshoff ausztrál próféta néhány perces
videójában összefoglaltam, itt található:
Azt látjuk manapság, hogy sokan kezdenek visszatérni
a kezdeti, bibliai típusú gyülekezeti mintához: a természetes
gyülekezethez. Ott, ahol egy háznál gyűlnek össze. A kezdeti
hívők, Jézus tanítványai nem ismerték azt a kifejezést, hogy
'gyülekezeti ház'. Sokkal inkább, amikor összejöttek arra
gondoltak, hogy a 'gyülekezet van a házban'! Itt a hívők egymást
látják, közvetlenül követik az életüket és nincs
elválasztódás közöttük. Egy ilyen közösségben aki hamisságot gyakorol, hamar
nyilvánvalóvá válik és lebukik. Nincs központi adakozás, pénzgyűjtés. Mindenki
egyenrangú és egymás javát keresi. Sajnos
a parancsalapú, vezető pásztor által vezérelt gyülekezet ezt
nem akarja, hiszen ők akarnak a központban maradni, szeretik a
saját titulusukat, szeretik a nép általi tiszteletet,
előkelőséget. Pontosan úgy, ahogy Jézus korában a farizeusok és
az írástudók. A mai gyülekezeti kijelölt vezető
pásztorok, vezetők a Jézus korabeli farizeusok és írástudók.
Jézus pontosan ezt tiltotta
meg az evangéliumban:
"Minden
ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az
emberek. Mert megszélesítik az ő homlokszíjaikat, és
megnagyobbítják az ő köntöseik peremét, És
szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az
elölülést, És
a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják
őket: Mester, Mester!" (Máté 23:5-7, Károli)
Azon
kívül pedig ha a hívők nagyobb tudást szereznének, hallgatnának
a Szent Szellem vezetésére közvetlenül és hallanák az Úr
hangjára, akkor megszűnne a kijelölt vezetőség szerepe már. A
hívők bátran követnék Jézust és az Ő útjain járnának,
mindenféle kontroll nélkül. Leginkább pedig megszűnne az
adakozás szerepe, ami azt jelentené, hogy az ilyen hierarchikus
modellre épülő gyülekezetek csődbe mennének! 😊 Tehát mi az ilyen hierarchikus modellre épülő közösségek fő fenntartó ereje? Hát a PÉNZ! 💰💸 . Ezt is
összefoglalta nagyon jól Jan Boshoff próféta az alábbi videóban, amely itt található:
A
teljesség igénye nélkül, saját tapasztalatból is merítve
összegyűjtök egy párat a Mo.-i – véleményem szerint – hamis, hierarchikus modellre épülő
gyülekezeteket. Az alábbi közösségeknél tapasztaltam a fenti hibákat:
Hit
Gyülekezete
BPA
Agapé
pünkösdi gyülekezetek
Omega
hálózat
Golgota
gyülekezet
Szabad
keresztények
Szívbunker
Hillsong gyülekezetek
Belvárosi gyülekezet
és
az összes többi, hagyományos egyházak gyülekezeteit is ideértve,
mint pl. katolikus, evangélikus, református, baptista, pünkösdi,
metodista helyi gyülekezeteit is, amelyek a fentebb leírt modellt követik.
A helyes modell
A
házaknál alakuló, lakóhelyük környezetében levő, természetes
módon létrejövő közösségek a bibliai minta. Ez az, amit
eredetileg gyakoroltak Jézus tanítványai. Az igazi tanítványok,
akiknek tiszta a szíve, nem akarja leuralni a másikat, nem akarja
kontroll alatt tartani a többi hívőt, nem törekszik elsőbbségre.
A hívők ilyen helyen összejönnek és egymást kölcsönösen
segítik, bátorítják és nem leuralják. A szellem ajándékait
engedik a másikban kibontakozni. Nem okoskodnak, viszálykodnak
egymás ellen. Jómagam is kezdetben az egyik fentebb felsorolt gyülekezetbe jártam évekig és a gyülekezethez való tartozás hibájában voltam 6 évig. Ott megtértem, vízben be lettem merítve és vettem a Szent Szellem ajándékát. Később kijöttem onnan. Isten országa eljött már és köztünk van, ennek megfelelően járjatok: hirdessétek az Úr országának eljövetelét, ördögöket űzzetek, betegeket gyógyítsatok, halottakat támasszatok. Bátorítalak titeket, hogy ilyen természetes gyülekezetbe,
közösségekbe járjatok, ahol ilyen hívőkkel találkoztok!
Kapcsolatfelvétel
Szívesen várom üzeneteiteket, bizonyságaitokat a természetes gyülekezetek, közösségek alakulásáról és az intézményes, hierarchikus gyülekezetekből való szabadulásról. Az alábbi módon fel tudjátok velem venni a kapcsolatot:
Egy rövid bejegyzést szeretnék közreadni csak: megtartottuk az első online virtuális közösségi alkalmunkat néhányan! Egyelőre nevünk nincs, pusztán tanítványok, vagy az intézményes gyülekezetekből kihívottak. Hagyományos gyülekezethez nem tartozunk. Mi, akik kijöttünk a felekezeti kötöttségek ketreceiből, a hagyományos gyülekezetek kötöttségeit hátrahagyva úgy döntöttünk: elég volt az ott tapasztalt mismásolásból, kertelésből és egy földi vezető pásztor feltétel nélküli követéséből. Mi pusztán Krisztus tanítványai akarunk lenni, a földi pásztorok helyett kizárólag Őt, az Igazi Pásztort - az Urat - akarjuk követni és az Igét (Logoszt) szó szerint szeretnék betartani. Az összejövetel online a Duo platformján keresztül jött létre a tegnapi nap:
Mi mindannyian korábban hagyományos gyülekezeti közösségbe tartoztunk évekkel ezelőtt, de kijöttünk azokból. Úgy gondoljuk, hogy nem Istentől van - és emiatt nem bibliai - az egyszemélyes, parancs-alapú vezetés, amelyet a mai keresztény gyülekezeti modellben láthat az ember Mo.-n és a világ legtöbb részén. Ezek mind a "szószék-padsorok" elve szerint működik: van a vezető pásztor aki minden héten leadja a tanítást és vannak az ő általa kijelölt vezetők, akik felszólítanak adakozásra, vezetik a dicsőítést, segítik a pásztor munkáját. Ők a "klérus". Akik nem tartoznak bele ebbe a szűk körbe, azok pedig a "hallgatóság", azaz a "laikusok". Nincs többé Golgota, Szívbunker, Omega, Agapé, Budapesti Autonóm Gyülekezet vagy a baptisták. Ugyan közöttünk vannak eltérő beállítottságú, műveltségű, ízlésű és hátterű emberek, azonban egy közös bennünk: mi a természetes, organikus közösségi formában szeretnénk megélni a hitünket, ahol nincs vezető. Mert nincs is rá szükség. Mindenki egyenrangú, mindenkinek van hozzáadni valója: Igéje, látása, tanítása, próféciája. Mindenki szolgál alázatosan, nem pedig a kijelölt pozíciójánál fogva (ami nálunk nincs). Pontosan úgy, ahogy a korai hívők korában is voltak: klérus-, liturgia-, program-, rituálémentesek. Minekünk nem a vezető pásztor a fő, hanem egyedül közvetlen maga a fej: Krisztus. Mi tanítványok vagyunk, akik Krisztus főségét mutatjuk be pontosan úgy, ahogy a Bibliában is le van írva. Jézus mindannyiunk személyes Ura és egyben a közösségünk feje is. Idővel természetesen kinőhetnek vének közülünk, akik példaként járnak majd előttünk, akikre felnézünk és elfogadjuk az ő iránymutatásukat. Azonban ezek a vének nem válnak vezetőkké, pusztán példamutató magatartással fognak kitűnni közülünk. Ezzel a mintával szeretnénk bemutatni a természetes gyülekezet működését, amiről Krisztus is beszélt az evangéliumban:
" Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. " (Máté 18:20 Károli)
Jó volt látni és érezni, hogy sikerült kontroll alatt tartani a beszélgetést és nem fordult át céltalan butaságba, idétlen röhögésbe vagy vihogásba. A végén imádkoztunk, majd vettünk úrvacsorát. Célunk a jövőben, hogy a jövőben az ilyen online közösségi alkalmakat tanítványozásra használjuk: tanítások megosztására, a hit alapjainak lerakására a belső emberünk fejlődése céljából (főleg addig, ameddig a koronavírus miatti kijárási tilalom tart). Az Igét helyesen fogjuk hasogatni, az igazságra rámutatni és nem riadunk vissza a jövőben sem a hamisság megítélésétől sem, az ördög munkájának és a hamis evangéliumoknak, hamis keresztény irányzatoknak a leleplezésétől sem. Aki nem tartozik hozzánk, az is csinálhat ilyet: mi mindazokkal együtt vagyunk, akik hasonló szellemben és értelemben vannak és összejönnek egymással az Úr nevében, bárhol és bármikor.
Reméljük, hogy folytatása következik 👍🙏 . Aki szeretné felvenni velünk kapcsolatot és a jövőben csatlakozni, mert csalódott a hagyományos gyülekezetekből, vagy csak érdeklődik, kérjük írjon nyugodtan!
Pár nappal ezelőtt volt alkalmam személyesen is találkozni Váradi Attila testvérrel és egy beszélgetés során felvetettem, hogy mi lenne, ha együtt vlogolnánk arról, hogy az Isten gyülekezetében - az eklézsiában - nincs hierarchia. Ezt azt jelenti, hogy az Isten által eredetileg elképzelt gyülekezeti, közösségi formában nem volt benne az, hogy hierarchikus rendben csináljunk egyházi összejöveteli formát: először a püspökök/presbitere, aztán a diakónusok és utána a többiek. Vagy a mostani modern időkben van a "vezető pásztor" és a többiek, a "nyáj", akik csak hétről-hétre járnak hallgatni a pásztor tanításait, fizetnek tizedet, részt vesznek de aktívan nem vállalnak részt az istentiszteletek szellemi részében. Ez a "mózesi modell" az alá-fölérendelt forma, ami hierarchia és nem Istentől van! Isten akarata a Bibliában a korai gyülekezeti formát ha megnézzük, az a "családmodell", vagyis a természetes gyülekezet, ahol mindenki szolgál egymásnak az ajándékaival. A vének (presbiterek) csak felülvigyázó szerepet vállaltak és azt nézték, hogy minden a megfelelő mederben megy, maguk is részesei volt a "nyájnak", azaz a tagok között ültek. A pásztorlásban és tanításban ők és más érettebbb hívők is kivették a részüket. Az apostolok idejében ezt gyakorolták. Ezt a látást osztotta meg vele is Isten az elmúlt évek során és velem is, bár eltérő utakon. Ezt jól szemlélteti az alábbi kép, amit Attila testvérem készített, engedelmével megosztom itt:
Többféle tanítás, Youtube videó link és blog létezik a témáról már tőlünk is és néhány másoktól is. A mostani egy újabb figyelmeztető rövidebb formában, arról, amit már korábban is elmondtunk. Erről született egy közös vlog, ami megtekinthető a Youtube-on itt. A gondolatom az volt, hogy a tízpercesnél sokkal hosszabb tanításokat, vlogokat, blogokat időhiány miatt sokan nem nézik meg. Azonban ilyen rövidebb szösszeneteket kiadva segítünk rávilágítani a bibliai igazságokra, azokat újra és újra megerősítjük.
Ha további kérdésetek, hozzászólásotok van a témában, vagy imára van szükségetek, bátran keressetek meg!
Ez az írás egy hosszú, vajúdó időszak után született meg, aminek a témája a helyes, bibliai közösséggyakorlás. Már hosszú évek óta éreztem belül, hogy valami nem stimmel a mai gyülekezeti rend, összejöveteli formákat illetően. Az utóbbi időben, kb. 2019. év elejétől azonban Váradi Attila misszionárius elkezdte kibontani ezt
az igazságot, ami nagy hatással volt rám és nagyon örültem neki, hiszen pontosan a bennem forgó gondolatokat öntötte szavakba. Azonban nekem mégsem volt elég részletes, meggyőző. Közben a munka, pénzkeresés és az e világ dolgaira való figyelés miatt nem foglalkoztam bővebben a témával. Egészen addig, amíg nem olyan régen - 2020. február környékén - Lemboczki Zsomborral, az "óbudai prófétával" személyesen találkoztam egy véletlen könyvcsere során - akivel korábban nem voltam semmilyen személyes kapcsolatban - aki utána átküldte a Frank Viola: A gyülekezet újragondolása c. könyvet elektronikus formában. Ez a könyv jelentette számomra végső áttörést: megvilágította azt, amit már korábban is évek óta bennem volt. A bennem drámai módon megfogalmazódó kérdés végre megválaszolásra került. Hosszú évekig jómagam is tévedtem és a hamis, babiloni kereszténység áldozatául estem, azt szolgáltam, tudatlanságom miatt és ahhoz tartoztam, azt szolgáltam. A kérdés kb. így hangzik: Vajon lehetséges-e, hogy az egész világon a mai keresztény Egyház tömegesen téved a jelenlegi "leuralós", "nézőközönség" stílusú, klérus-laikus összejöveteli formát illetően és régóta eltért az eredeti, Szentírás által felvázolt, közösségcentrikus, szeretetre és egymás szükségeire odafigyelő, Szent Szellem-által vezetett kölcsönös közösséggyakorlási formától? A válasz: igen! Sajnos 😞. Miután erre rájöttem, csak hosszú napokig azon járt az eszem: hogy-hogy nem láttam ezt korábban? Annak örültem, hogy végre világosság derengett a fejemben, annak azonban nem, hogy előtte évekig ez nem történt meg. A vallásos zsinagóga vs. otthoni, házi gyülekezetek. Váradi Attila is végül csak a 2020-as év elején, Januárban tett közzé egy egyértelmű videót a témában, ami leleplezi a vallásos, farizeusi, "leuralós" gyülekezeti formát és rávilágít a természetes, közösség-alapú helyes bibliai formára. Aztán láttam, hogy a babiloni Egyház képviselői - akik Krisztus igazi képviselőinek adják ki magukat - időt és fáradtságot nem kímélve máris támadják ezt a szellemi megújulást a Youtube videóban, amit Isten elindított pár évvel ezelőtt világszerte és így Magyarországon is, többek közt "Tanítványság 2.0 mozgalomnak" nevezve azt. Ez nem "tanítványság", hanem visszatérés az eredeti, Isten által tervezett formához! Nem
csodálkozom a videón, hiszen az ördög célja az, hogy a hívők mindig is
kontroll alatt, a mátrixban maradjanak és nem törjenek ki onnan
Isten által eredetileg tervezett szellemi szabadságra. A természetes gyülekezetben a
kijelentések szabadon működnek és ezáltal az emberek felszabadulnak Isten áldásainak átvételére. A mátrixban, a babiloni Egyházban viszont tudatlanságban és leuralt állapotban maradnak, kontroll alatt. Az
ördög nem buta, sosem volt az. Nagyon is intelligens. Ha látja, hogy
Isten munkája valahol elkezdődött, észreveszi és azonnal megpróbálja
ellehetetleníteni azt és a kontrollt mindvégig fenntartani. Azonban Isten munkája elindult, az ebből való szabadulás irányába. De nem csak Magyarországon, világszerte történik az átalakulás. Amerikában például egy jól ismert, évekkel ezelőtt egy, korábban megagyülekezetet vezető lelkész "tért meg" és alakította át a saját gyülekezetét a bibliai, közösségi formára. Eljött a leleplezés ideje Magyarországon is, magyar hívők számára is, akiknek ez a cikk íródott. Kötelességünk rávilágítani a "mátrixra", a babiloni rendszerre és a megvilágítani a természetes, közösségépítő gyülekezeti formát, amit eredetileg Isten akart. Anélkül, hogy túl hosszú cikket írnék, a továbbiakban nem túl részletesen kifejtem a mondanivalómat érvekkel, személyes tapasztalatokkal és a fenti könyvből vett idézetekkel. Mintegy szemfeltáró céllal. A téma további tanulmányozásra pedig a cikk közben vagy végén forrásokat adok, hogy akinek van ideje és elszántsága, járjon utána. Hadd szabaduljunk fel Isten szabadságára! A Youtube-on az ide tartozó videó itt található:
A mai gyülekezet: totális kontroll
Szinte - sajnos - az összes keresztény gyülekezeti, istentiszteleti forma manapság a "klérus-laikus" formában épül fel. Bárhová mész, a katolikus plébániától egészen a kicsi, felekezet-független, szabad gyülekezetekig, mindenhol egy "nézőközönség-stílusú" összejövetelen találhatod magad. A gyülekezet vezetője, általában a pásztor és a felesége tanít, a többiek pedig hallgatják. A szószéken kizárólag a pásztor és az általa kijelölt vezetők taníthatnak. Néha napján a pásztor köré gyűlt és vele jó kapcsolatot ápoló emberek kaphatnak szót percre és buzdíthatják a híveket az adakozásra. Pár évvel később, ha a hűséget látják, már hosszabb bizonyságot tehetnek, akár később taníthatnak az ilyen, a pásztorral vagy a vezetőséggel jó kapcsolatot ápoló emberek. A legtöbbször azonban megmarad az, ami közös az összes ilyen helyen: az egyszemélyes, központi vezetés. Van a gyülekezet vezetője és a kijelölt, elismert szolgálók és vannak a "többi" hívők. A pásztor és vele mindenben azonos véleménnyel levők a "klérus". Őket kinevezhetik központilag is, ha nagy Egyházról van szó, aminek rendszere több országra, városra, akár földrészre kiterjed. A többiek pedig azok, akik részt vesznek és hétről-hétre csak hallgatják a szolgálókat. Ők a "laikusok", a "nézőközönség". Ezt a rendszert úgy is hívják, hogy az intézményes gyülekezet. Ahogy Frank Viola is írja a könyvében: ez a gyülekezet a "szószék-padsorok" elve szerint működik. Ez magától értetődően két csoportra osztja a tagokat: az aktív kevesek és a passzív sokak csoportjára. Ez a rendszer az évszázadok során létrehozta az egyszemélyes - vagy szűk klérusi - parancsalapú vezetést, a gyülekezeti hierarchiát ami a vallásos programokkal, liturgiával éltettek. Aki a vezetőségben nincs benne, a hívők pedig passzívan szemlélve az eseményeket csak elszenvedője a rendszernek. A pásztorral való egyet nem értés, látáskülönbség fel sem merülhet. Hozzá szólni, akár véleményt alkotni az Istentiszteleten nem lehet. A pásztor hosszabb távon történő kritizálása végső soron a gyülekezetből való kizáráshoz vezet. Ismerős a dolog, tapasztaltál már ilyet? Volt már benned az az érzés, hogy habár jó hívő akarsz maradni és Isten útjain szeretnél járni, de ilyen helyre nem akarsz járni se nem ilyen közösséghez tartozni? Mert akkor nem vagy egyedül!Az előbb leírtak nem más, mint a babiloni gyülekezet. Az ilyen helyeken általában elvárt a hétközi, házi csoporthoz való tartozás a könnyebb ellenőrzés érdekében. A hívők viselkedését az ottani vezetők figyelik és ha nem tetszik, jelentés készítenek a felső vezetésnek a "renitens tagokról". Nagyon jó példa erre a Hit Gyülekezete, Németh Sándor pásztor vezetésével (személyes tapasztalat, 1989-1995 között). Hallottam olyan budapesti gyülekezetről, ahol a pásztor konkrétan kiköti, hogyha oda akarnak tartozni, a tagok máshová nem járhatnak, más gyülekezet istentiszteletein nem vehetnek részt (ld. Belvárosi Gyülekezet, pásztor Dombó Zsolt). A legtöbbször ilyen helyen tizedet is szednek, olykor egy papírt is aláíratnak a tagokkal, amiben vállalják, hogy rendszeresen fizetni fogják a tizedet és nem vitatják a pásztor
teológiai látásait, véleményét (személyes tapasztalat Budapesten, 2009. évben, én ennek a papírnak az aláírását megtagadtam, majd személyes beszélgetés során a pásztort megintettem ezzel kapcsolatban.). Másik ilyen napjainkban működő rossz példa a Szívbunker nevű közösség. Tökéletes mintapéldája a hierarchikus, kontroll-alapon működő közösségnek. A vezető pásztor - Berényi Gyuri - teljes szellemi tekintélyt élvezve egyszemélyben, legfőbb öntelt úrként felügyeli a közösségi életet, hozza meg a döntéseket, szabja meg az irányvonalat. Látszólag persze négy házaspár a vezetőség része, de a gyakorlatban B. Gyuri szava az irányadó. Ezt gyakorlatban láttam jómagam is 2016. évben. Egy felülről építkező piramis mintájára a vezető pásztor van legfelül, alatta az általa jóváhagyott vezetőség, a kijelölt házicsoportvezetők, azután a "mezei" hívek. Ez teljes mértékben ellent mond Isten országának az elvének, amit Jézus a Bibliában tárt elénk, azaz annak, hogy Isten országa alulról építkezik. A szerint először teszünk, munkálkodunk (ld. szolgálunk) és utána ennek megfelelően szerzünk érdemeket, nem pedig először kinevezzük a vezető pozíciókba az embereket, majd elvárjuk tőlük, hogy annak megfelelően teljesítsenek. Kívülről jól kinéző, vicces formában hozzák magukat, az összejövetelen hangzatos, rockzenei dicsőítés rendszeres. Azonban nem más, mint egy Jézus Krisztus nevében működő hamis szekta. Egy ismerősöm elmondása szerint az egyik házicsoport alkalmon egy kritikusan gondolkodó mezei hívő jelentkezett, hogy el szeretné mondani a tapasztalatait egy pár nappal korábban történt keresztény összejövetelen, az ott elhangzott nemzetközi vendégszolgáló tanításáról, szolgálati munkájáról. A szó jogát - félve az újabb kritikáktól, eltérő látásmód megnyilatkozásától - a házicsoport vezetője a helyszínen egyszerűen megtagadta tőle! Ezek után a hívő egyszerűen fölállt és otthagyta a házi közösségi alkalmat. Hozzáteszem jogosan. Én is hasonlóan tettem volna. Lásd az ide vonatkozó írásomat, ami az ott szerzett tapasztalatomat foglalja össze. Óvakodjatok attól a közösségtől! Általában ezekben a kontroll-gyülekezetekben nem az a fontos, hogy az odajáró, az istentiszteleteiken részt vevő hívők Istennel kerüljenek kapcsolatba, közvetítsék Isten által a közösségnek elkészített áldásait és ezáltal Isten munkáját végezzék. Elsősorban a céljuk az, hogy a saját rendszerüket fenntartsák, működtessék és az oda járó hívőket az ő uralkodásuk alá hajtsák, ahol már nincs gondolkozásbeli szabadság, hanem a nekik való, fenntartásoktól és kritikáktól mentes kiszolgáltatottság. A hívőkkel való közösség, az egymás felé való szellemi szolgálat, az emberek Isten keresése felé való bátorítása csak másod- vagy harmadlagos. Az idáig leírtak alapján ez nem más, mint
totális kontroll. Itt egyes kinevezett papok vannak a hívők és Isten között, ami az Újszövetségben bibliaellenes. Hiszen Krisztus óta nincsenek kinevezett papok, egyetlen pap vagy közvetítő van Isten és ember között: maga Jézus Krisztus, a főpap. Ahol a helyi vezető pásztor vagy klérus közvetítő szerepet tölt be a hívők és Isten között, az lényegében pogány kereszténység, ami távol áll az Igétől. Lásd az Igét: "Ti pedig választott nemzetség, királyi papság (...) vagytok..." (1 Péter 2:9a, Károli) és "Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus" (1 Timóteus 2:5, Károli). Ezek önmagában nem annyira veszélyesek, mint például egyes veszedelmes szekták, aminek összejövetelei nem látogathatóak csak kizárólagos meghívás vagy több hetes "beavatás" után. Ezek a gyülekezetek, közösségek szabadok és bármikor otthagyhatóak, azonban még mindig nagyon messze vannak attól az isteni szabadságtól, amit a Bibliában látunk a korai tanítványok idején. Vallástörténeti szemmel nézve ez a rendszer kb. id.sz. 325. óta létezik. Az id.sz. szerint 313. évig üldözött keresztény tanítványok megtűrtté (őskeresztényi korszak), majd a császár keresztény hitre történő jutása után kedveltté váltak az akkori római birodalom szemében és hozzáférést kaptak rengeteg épülethez és a birodalmi infrastruktúrához. Előtte azonban üldözöttek voltak mind a zsidók, mind a pogányok felől is és házaknál jöttek össze. Az akkor zsinagógákba csak időleges, korlátozott hozzáférésük volt, hiszek azok az akkori zsidó vallási vezetők befolyása és uralma alatt volt. Akkor - ahogy azóta sem - a zsidó papok nem fogadták el a keresztény hitet és egy idő után üldözni kezdték Krisztus tanítványait. Nézzük akkor most meg, milyen az eredetileg Isten által elképzelt és eltervezett természetes gyülekezet.
A természetes gyülekezet: isteni szabadság
A természetes gyülekezet az a bibliai forma, amit az Újszövetség elénk tár. Krisztus halála után egész az első pár évszázad végéig rohamosan terjedt a krisztusi tanítványság. Később hívták csak "keresztényeknek" a tanítványokat, először Antiókhiában nevezték őket így (Ap.csel. 11:26b). A korai tanítványok házaknál jöttek össze, egymással közösséget alkotva. Ha túl sokan voltak egy helyen, osztódtak újabb házi közösségekre. Egymással szeretetteljes, egyenlőségre és kölcsönösségre törekvő közösségeket alkottak, ahol nem volt hierarchia 👌. Ez hasonlít magának Istennek a természetére is, - ahogy Frank Viola is írja - ahol a három személy egymást kiegészíti és szolgálja. Az Atya a Fiú fölött van ugyan, de a Fiú mindig az Atyával összhangban van, a Szent Szellem pedig a Fiú üzenetét helyezi előtérbe, a Fiúra mutat és folyton az Atya körül forog. A korai keresztények klérus-, liturgia-, és programmentesek voltak. A közösségi alkalmakat spontán a Szent Szellem irányította, helyt adva ezzel az ajándékok megnyilvánulásának (ld. prófétálás, nyelvek nemei és magyarázata, prófétálás megítélése) és a bűnvallásnak. Nem volt alá-fölérendeltség. Nem vitatkoztak azon, hogy melyikük legyen a vezető. Azon egyesek, akik régebb óta voltak már hívők és szolgálati ajándékkal rendelkeztek (ld. apostol, próféta, tanító, evangélista, pásztor), szolgáltak a többieknek, de nem leuralták a hívőket. A szolgálati ajándékok szerepe főleg a gyermeki, kezdeti állapotban volt fontos. Az érettség elérése után már nem (Efézusiakhoz 4:13, Károli). Akkor ne feledjük, még nem volt iskolarendszer sem, nem beszélve a könyvnyomtatásról. Sokan írástudatlanok is voltak, így nagyobb szerepe volt a kezdeti dolgok elmagyarázásnak, az alapok lerakásának. Mivel az ajándékok megnyilvánulásának utat engedtek (ld. 1 Korinthus 14. fejezet), az összejövetelek minősége a tagok szellemi állapotától és a Szent Szellem spontán munkájától függött, nem pedig a pásztor vagy a klérus megnyilvánulásaitól. Nem volt pap, nem volt közvetítő a hívők és Isten között - kivéve Jézus Krisztus szellemi értelemben - hiszen minden hívő be volt töltekezve Szent Szellemmel vagy elérhető volt számára (ld. Pünkösd után mindnyájan betöltekeztek, Ap.Csel 2:4 illetve ld. Pál apostol direkt imádkozott azokért a hívőkért, akik nem hallottak másról csak János keresztségéről és vettek Szentlelket, Ap.Csel. 19:2-6). Ezáltal biztosítva volt az, hogy Krisztus maradjon a gyülekezet feje. Nem volt tagozódás, felekezetekre osztódás. Városonként egy gyülekezet volt 👆, ami a házaknál összejövő kis gyülekezetek összességéből állt össze. Azért látjuk a Bibliában, hogy a városoknak címezték az újszövetségi leveleket, nem pedig ennek vagy annak a felekezetnek. Tizedet sem szedtek, hanem egymás szükségeire adakoztak. Az egyik városban levő gyülekezet akik bőségben voltak, adakoztak a másik városban levőknek, akik szükségben voltak. Bővebben a tized újszövetségi gyakorlatáról és azzal való "tizedszedés" visszaélésről ebben a cikkben írtam. Hab a tortán, hogy az úrvacsorai közösség sem úgy nézett ki a korai tanítványoknál, hogy ettek egy kis ostyát és utáni megízlelték a kis bort vagy szőlőlevet, ahogy évszázadok óta a templomokban is szokás. Nem. Ott konkrétan vacsorát rendeztek! Igazi közösségi vacsora volt, ahol jóllaktak és ezt rendszeresen csinálták emlékezésképpen. Ennek során megemlékeztek a bárányról, mint Krisztus megtöretett testéről ami szellemi élet és a borról, mint Krisztus véréről, ami engesztelésül szolgált a bűneink számára. Ez a kereszténység.
Konklúzió: gyere ki Babilonból!
Ha a fent leírtak során magadra ismertél, akkor dicsőség Istennek! Lásd ezzel kapcsolatban a bevezetőben is említett Váradi Attila misszionárius erről készült, 3 és fél perces videóját. Eljött az idő, hogy ki gyere onnan. Hagyd ott az ilyen gyülekezeteket, közösségeket, Egyházakat, gyere ki a mátrixból. Nem Isten akarata egyetlen ilyen rendszer működése sem. Ha részese voltál ilyen működtetetésében, akkor bánd meg Istennek mint bűnt és térj meg belőle. Ezután bátorítalak arra, hogy keress ilyen önszerveződő, természetes közösséget, ahol kontrollmentesen tudod gyakorolni a Krisztus-hitet és a többiekkel való közösségi életet, és nem utolsó sorban a benned levő ajándékok is megnyilvánulhatnak mások épülésére. Ilyen helyen a vének koordináló szerepet fognak csak ellátni és hiányzik a szószék. Igazi közösségi formában jönnek össze. Ez volt eredetileg Isten, az Atya akarata, így látjuk a korai gyülekezet gyakorlatát a Szentírásban. A természetes gyülekezetek mentesek a szektásságtól, az elitizmustól és teret fognak adni egymás építésére, a gyengék hordozására, a karizmatikus ajándékok megnyilvánulására és a szeretetteljes közösség-gyakorlásra. Ha szükséged van személyes imára, erősítésre ez ügyben vagy további információra, nyugodtan keress meg közösségi médián. Szívesen
veszek e cikkel kapcsolatban bármilyen hozzászólást, korrekciót,
akár ellenvéleményt is. Ajánlott irodalom
[2021.feb.9] - Csaba tanítvány YouTube tanítás link hozzáadva az ajánlott irodalomhoz (köszönet V.Attilána aki kiszúrta) [2020.okt.10] - Lemboczki Zsombor kérésére eltávolítva az ő számára sértő jelző. Kicserélve: "óbudai" szóval. A másik: "korábban is éreztem helyett" : "korábban is évek óta bennem volt" [2020.jún.14] - Szívbunker közösségről szóló szekció hozzáadva [2020.máj.12] - 2. sz. forrás ifj. Lehotzky József munkája hozzáadva [2020.máj.9] - Youtube videó link hozzáadva
