Felfüggesztettek a 'Kérdések a Hit Gyülekezetéről' c. Facebook csoportból!

Bevezető

Már régóta akartam írni erről a jelenségről általában, ami azoknál a személyeknél figyelhető meg, akik korábban a Hit Gyülekezete tagjai voltak és online, leginkább a Facebook csoportokban susárolnak, gúnyolódnak. Talán a legnépszerűbb ilyen csoportnak a neve a Kérdések a Hit Gyülekezetéről csoport, ahonnan az utóbbi napokban felfüggesztettek:

Sértődöttség

Az utóbbi években azt látjuk, hogy akik korábban a Hit Gyülekezete tagjai voltak, ebbe a csoportba odagyűltek és gúnyolódó stílusban mindenféle dolgokat kibeszélnek. Mondanom se kell, a legtöbben (tisztelet a kivételnek) álnéven írogatnak, nem a saját Facebook profiljukkal (a saját arcukat sem merik vállalni a nyilvánosság előtt). Én megértem többek sérelmét és azt, hogy nagyon jól esik kibeszélni az ilyen dolgokat. Jómagam is évekig a Hit Gyülekezete tagja voltam és vegyes élményeim vannak. Nem támogatom a gyülekezet vezetői stílusát, se nem hagyom azt jóvá. Főleg nem azt, amivé az a közösség az utóbbi bő évtizedben vált: egy modern bizniszegyházzá. Távol esik az az igazi, eredeti, Jézus által bemutatott tanítványságtól. De mégis, mi az ottani és a többi hasonló kibeszélőkkel a probléma? A gúnyolódás! Ajánlom a csoport tagok figyelmébe az 1. Zsoltár 1. versét:

 "Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;  "

A gúnyolódás, csúfolódás és a susárlás nem Istentől van. A korábbi rossz élményekből tanulni kell, fel kell azokat dolgozni hit által, tanítani kell a témában járatlanokat és mint rossz példát eléjük tárni. Ezután pedig tovább kell lépni. Különösen egyes nők – akik sérültek a magánéletben, néha zátonyra futott a hívő házasságuk – szeretnek ott mindent kibeszélni, másoknak tanácsokat osztogatni. Okoskodók, azt gondolják, hogy ők mindenkinél mindent jobban tudnak. A Biblia már akkor is figyelmeztetett az ilyen özvegyasszonyokra:

"Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg, hogy elsősorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek a viszont tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.
A fiatalabb özvegyasszonyokat pedig mellőzd; mert ha gerjedeznek Krisztus ellenére, férjhez akarnak menni:"
(1 Tim. 5:4, 11)

Nahát, nahát. Már akkor is ez volt a susárló, hajótörést szenvedett hívő nők baja: hogy nem maradtak csöndben. 'Nincs új a nap alatt', ahogy bölcs Salamon megmondta. Ez a csoport kamu Facebook profiloktól hemzseg. Az egyik ilyen személy egy bizonyos Kira Varga. Ő tőle különösen óvakodjatok. Miután ott a fórumon az egyik beszélgetésszálon rendre utasítottam az Írások szerint, majd privát Messenger üzenetben is, egyszerűen felfüggesztett (👆), hiszen ő az egyik moderátor. Az alábbi képernyőkép ennek a tanúja:

Még normálisan megszólítani sem tud, pedig nem is találkoztunk soha, se nem ismerjük egymást személyesen. Azt elfelejti, hogy csakis abban a csoportban tud tiltásokat eszközölni, ahol ő neki erre jogosultsága van. Ezt az írást már nem tudja letiltani! 😀 Az ilyen Jézabelek – uralkodó női személyiségek – őrjöngenek, amikor érzik, hogy érett hívőkkel találkoznak, akiket nem tudnak kioktatni. Most itt hadd válaszoljak tételesen itt Varga Kirának, hiszen a csoportban már önkényesen felfüggesztette a tagságomat. Az alábbi posztban látható, hogy milyen akaratos egy jézabeli nő:

1. "magadat egy magasabb szintre emeled"

Hazugság először. A Bibliában vannak érettebb hívők, akik már sokat láttak, hallottak. Hogy valaki fiatal hitben, az 'zöldséget eszik', az a megállapítása pusztán tény. Azokat segítem, támogatom bármikor, ha ezt kérik. Szolgálunk egymásnak, én is, ahogy ez kötelességünk is (ld. Róma 14:2). Ennek ellenére vannak gyermeki fejlődési szinten hívők, általában véve ezt meg lehet állapítani.

2. "Krisztusban nincs tehát zsidó, görög, nincs szolga..." Gal. 3:28. 

Hazugság másodszor. A fenti bibliai idézet valóban ott van, azonban az a szellemi értelemben egyenlőségre vonatkozik, az újszövetségi, krisztusi áldások tekintetében (bűnbocsánat, újjászületés, vízzel való bemerítés, kegyelmi ajándékok stb.). Azonban véletlenül sem jelenti azt, hogy a nőnek mindent szabad. Főleg nem egy közösségben tanítani! Ebben a kontextusban használni tehát a fenti idézetet egyszerűen ördögi hazugság 👹 . A nő feje a férfi, a férfi feje Krisztus. A nőnek továbbá kendőt – fejfedőt – kell hordani a Biblia szerint, ha imádkozik, vagy prófétál, a férfinak ugyanakkor nem. A nőnek alázatosan szolgálnia kell és ha vita van, csendben maradni. Van egy szellemi tekintélyrend, ez nem lett eltörölve az Újszövetségben, ezt olvassuk az Írásokban. Pál apostol útmutatásai egyértelműek e tekintetben. Ez a napnál is világosabb. 

3. "a Messiás egyformán szeret mindenkit, aki őbenne van."

Hazugság harmadszor. Ez megint csak ferdítés, hiszen attól még, hogy a megváltás és Isten kegyelme és szeretet minden ember számára egyenlőképpen jár, aki Őhozzá járul, nem jelenti azt, hogy a nő egyenlő lenne a férfivel a nemek közti hatalmi rend tekintetében. Igen is vannak különbségek: 1. Krisztus 2. Férfi 3. Nő. Továbbá én sosem állítottam, hogy a nőket Isten kevésbé szereti, mint a férfiakat.

4. "Te kihagyod azt a részt, hogy a férfi feje a feleségnek, AHOGY Krisztus is feje az Egyháznak"

Hazugság negyedszer. Nem hagyom ki egyáltalán. Természetesen a férfinek is kötelező szeretni, ahogy Krisztus is szeretett. Ettől függetlenül nem változik a nő másodrendű szerepe a Bibliában, nincsen nemek közötti egyenlőség az Írásban. Ezt tudomásul kell venni.

A másik ilyen gerjedező nő egy bizonyos Anna Vadócz. Majd ő megmondja, hogy milyen az igazi 'keresztény férfi', hiszen neki egy 'normális világi' többet ér, amivel saját álhívőségét leplezi le:

 

És akkor máris Váradi Attilánál vagyunk, akit persze sokan nem szeretnek, hiszen szemükbe meri mondani nekik az igazságot:

A harmadik ilyen 'megmondó' nő pedig Anita Simon . Mondanom kell, az ő profilján sem látható egyetlen kép sem, ami az arcát akár félig-meddig mutatná. A profilkép pedig a keresztény körökben használt arab 'n' betű. Itt van nyilvánosan a válasz a fórumban írt posztjára:

1. "Ez egy szörnyű, nőgyűlölő hozzáállás. A nők elnyomását vallásos mázba forgatni..."

Ezt mondja igen, Jézabel. Akkor szeretnélek most felvilágosítani arról, az én álláspontom az bibliai! A szentírás mondja azokat, amiket én, tökéletesen megegyezik. Továbbá az nem a 'nők elnyomása' hanem a megfelelő isteni rend a nemek rendjét illetően. Undorító és gyáva talán te vagy: aki nyíltan szembe megy Isten beszédével az szentírás alapján. Az, hogy 14 éve vagytok együtt és 'fel sem merültek hatalmi kérdések' talán azért van, mert te uralkodsz a kapcsolatban és a férjed egy papucsférj! Az nyilván neked a 'normális férfi'. A Biblia azonban másként vélekedik. 

2. "nyugodtan hangsúlyozd a felsőbbrendűségedet..."

Én soha nem tartottam magam felsőbbrendűnek másoknál. Azonban a határozott, bibliai látást képviseltem a múltban és most is. Isten szava a Biblia, ami ott szerepel, az szerintem úgy van. Te pedig 'nem élsz boldogan', ha így látod...ha csak azt nem jelenti neked az állítólagos boldogság, hogy a kapcsolatodban uralkodsz.

Mindenkit óvva intek attól a csoporttól, de különösen az ott irkáló jézabeli, gerjedező nőktől! Távol áll tőlük az istenfélelem...😒 .

Felszólítás megtérésre és igazi tanítvánnyá válásra 

Mindenkinek ugyanazt mondom, a 'Kérdések a Hit Gyülekezetében' c. Facebook csoportban susárkodó, volt Hites, gerjedező, jézabeli nőknek, Bartus Laciknak és a többieknek, akik sérültek: térjetek meg, tessék Krisztus tanítványává válni és eltemetni a sértődéseiteket! Isten begyógyít. Legyen elég a sebek nyalogatásából, tessék tovább lépni és szolgálni Istent. Mutassátok meg a példáját annak, hogyan kell Jézus Krisztust követni a Földön.

Örülök annak, hogy részese lehetek a hitvédelmi szolgálatnak a mai korban Magyarországon, ez által az írás által is leleplezve a gonoszságot, a susárló Jézabeleket és Krisztus-követésére buzdítva mindenkit. Aki magát hívőnek vallja, az még nem az! Ahhoz kellenek a helyes cselekedetek is. Akinek bármilyen óhaj-sóhaja van, várom szeretettel. Szívesen válaszolok neki bármilyen közösségi médiás megkeresésére.

Krisztusban szeretettel, 

Quartus Miklós
2022. január 29.

Tiltsuk-e a megmondó embert?

Bevezetés

Az utóbbi időben többször láttam-hallottam különféle közösségekben illetve emberektől, hogy a "megmondó ember" az csak rossz lehet. A vezetőség általában azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint tiltsuk el az ilyet vagy távolodjunk el az ilyenektől, hamis prófétának vagy törvénykező, közösség-romboló embereknek titulálva őket. Ezek azok, akik szerintük állandóan agitálnak, lázadnak vagy zűrzavart okoznak. Konkrétan ezt láttam-tapasztaltam a Szívbunker nevű közösségben Budapesten. Én azonban ezt a hozzáállást egy mindenáron felszínes, pusztán közösség-építő vagy közösség növekedését célzó jó tanácsnak tartom, ami természetesen jó szándékból jön. Érzem a vezetőség részéről a közösséget féltő szándékát, azonban ez nem feltétlenül egyezik meg azzal, amit a Szentírás tár elénk.

Igei alapelv
 

Ha jól megnézzük, a Bibliában arra szólít fel Isten, hogy legyünk éberek, vizsgáljuk meg a dolgokat. Egyik helyen az ÚSZ-ben Pál apostol felszólít arra, hogy vizsgáljunk meg mindent, teszteljünk mindent és azután ítéljük azt el.


"Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!" (1Thess 5:21)

Ez szöges ellentétben van azzal, hogy "zsigerből" zárjuk ki vagy leblokkoljuk azt, amiről másoktól rosszat hallottunk vagy nem jó benyomásunk alakult ki róla! Legyen szó akár egy személyről, egy szolgálatról vagy bármilyen dologról. Úgy gondolom, hogy egy közösségben ahová már amúgy is krisztusi, istenfélő emberek járnak, elvárható, hogy egyik a másikat segítse, bátorítsa.

"Vígasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, a miképen cselekeszitek is." (1 Thess 5:11)

Timóteusnak azt mondta Pál, hogy alkalmatos és alkalmatlan időben - tehát mindig - hirdesse az Igét, intsen, fedjen és buzdítson.

"Hirdesd az ígét, állj elõ vele alkalmatos, alkalmatlan idõben, ints, feddj, buzdíts teljes béketûréssel és tanítással." (2 Tim. 4:2)

Igaz, hogy Timóteus már egy érettebb hívő volt, aki maga Pál jelölt ki erre a feladatra. Pál a Kolossébelieknek írt levelében is hasonló buzdít minket: 
"A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak." (Kol. 3:16)

Lényegében tehát a Biblia nem hogy megengedi, hanem támogatja is egymás tanítását, intését. Egymást lehet segíteni, erősíteni, bátorítani, "pásztorolni". Akkor most - kérdezheti bárki - ki az, aki megmondja, hogy ki a "megmondó ember" és ki nem? Gondolkoztatok már el ezen? Amikor bátorítok, segítek másokat, buzdítok vagy intek "szeretetből" és őszinte szándékkal, az megfelelő és közösséget-építő azonban amikor olyat találok mondani, ami éppenséggel nem egyezik a vezetőség vagy a pásztor teológiájával, akkor már "megmondó ember" vagyok? Esetleg ha véletlenül rávilágítottam a másik félben a bűnre, adott esetben Isten Szellemének vezetése által, a fogadó félben ez azonban ellenszegülést és esetleg lázadást vált ki, akkor vagyok a "megmondó ember"? Vagy mikor? Én megértem, hogy mindenek ékes rendben és szeretetben kell, hogy történjenek. De akkor is, ne vicceljünk már, kérem szépen, nem vagyunk már annyira gyerekek. Azt se felejtsük el, hogy az éppen felénk szolgáló személy kijelentés útján szólt, őmaga nincs is tudatában miért mondta vagy nem érti az összefüggéseket, mert szellemi módon, vezetés által kapta azt, ami mondott. Ne próbáljuk már meg önkényesen a nekünk tetsző dolgokat a Bibliából kiválogatni, a nekünk nem tetszőeket pedig eldobni vagy gyermeki undorral tekinteni rájuk. Hiszen tudjuk, hogy a másiktól éppen olyat is hallhatunk, ami abban a pillanatban nem kellemes, viszont rávilágíthat egy gyenge pontunkra, amit képesnek kell lennünk korrigálni és abból megváltozni. Pontosan ezt mondja a Zsidó levél írója:

"Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak." (Zsidó 12:11)

Nekem se és gondolom senkinek sem tetszik, ha éppen rám szólnak vagy rámutatnak a hibáimra. Viszont lássuk be: a legtöbbször utólag javunkra vált, lehet, hogy változtunk vagy rájöttünk valamire, de legkevesebb, hogy szélesebb látókörrel láttuk utána a világot! Üdvözöljük tehát és ne tiltsuk el az ilyen embereket, "megmondó emberek" titulálva. Még rosszabb az, amikor - akár jószándékkal is - a vezetőség hamis teológiára alapította a közösséget, bibliai igazságokba burkolva téves látásokat erőltet, önjelölt módon szolgál. Ráadásul hitben éretlen, nem kipróbált véneket vesz maga köré. Ekkor aztán minden, a központi látással nem megegyező véleményt próbálnak blokkolni, kitiltani vagy törölni. Nem véletlenül: ez sérti a gyülekezet növekedésének érdekeit. Egy kontrol alatt levő közösség esetében ez a kizárólagos hatalommal rendelkező vezetőség vagy pásztor hatalmának is útját állja!

Ha fentiek nem győzték volna meg az olvasót a "megmondó ember" szükségességéről, akkor ajánlom mindenki figyelmébe a prófétálást, ami végigvonul a Szentíráson keresztül. A prófétálás során isteni kinyilatkoztatásokat adtak át emberek, ameddig a Szent Szellem megszállta őket. Vagyis Isten szólhat a megmondó embereken keresztül. A hősiesen emlegetett Szeretet himnuszának is hívott fejezetben Pál egyértelművé teszi, hogy rész szerint van bennünk az ismeret:

"Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
De mikor eljõ a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik." (1 Kor 13:9-10)

Amelyik közösség tehát korlátozni próbálja a prófétálást, vagy azokat, akik megmondó emberekként eltiltja, azt tartja magáról, hogy ők már tökéletesek és nincs szükségük több isteni kinyilatkoztatásra vagy újabb ismeretek elsajátítására: a szeretet már teljessé lett bennük. Ez igencsak nagyfokú elrugaszkodás a gőg irányába. A teljesség csak Jézus Krisztus második visszajövetelekor jön el. A prófétálást természetesen meg kell ítélni az 1 Kor 14:29-nek megfelelően, mert történhetnek hamis prófétálások is, de akkor sem találunk arra utalást, hogy blokkoljuk le vagy tiltsuk el őket. A megítélés itt megvizsgálást, tesztelést jelent, hogyan illeszkedik be mások kijelentéseibe.


Megmondó emberekre példa a Bibliában

Jóformán végig a Bibliában Noétól kezdve, Mózesen át az összes próféta Isten "megmondó embere" volt. Isten szócsövei voltak ezek az emberek Izrael népe számára különféle történeti korokban. Gondoltatok már erre??? Ott van Mózes elhívása, felkenetése. Mózes szabadkozott is, hogy ő maga nem ékesszóló (nagyhangú, nagyszájú), magát nehéz nyelvűnek ismerte. Erre Isten ezt mondta neki:

" Az Úr pedig monda néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy siketté, vagy látóvá vagy vakká? Nemde én, az Úr?" (2 Móz 4:11)

Isten maga ragaszkodott hozzá, hogy Mózes menjen és szóljon. Másnéven Isten hívta el, hogy legyen "megmondó ember". Ott van még Jeremiás, aki a próféták között az egyik legjelentősebb volt.

És hazugsággal gyógyítgatják az én népem leányának romlását, mondván: Békesség, békesség, és nincs békesség! (Jer 6:14)

És ne felejtsük el magát a Legnagyobb Prófétát, Isten Fiát, JÉZUS KRISZTUST! Ő körbe járt Izraelben és hirdette Isten üzenetét a sok ellenállással szemben is. Hazájában például nem fogadták el:

Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az õ hazájában. (Luk 4:24)


Ezt az Igét akár a mai állapotok szerint lefordíthatuk úgy is, "Egy próféta sem kedves a saját gyülekezetében." Amint látjuk, ha valaki igazán, akkor Jézus Urunk maga volt a "megmondó ember". Hála Istennek érte! Az ő "megmondásainak" vagy "beszólásainak" köszönheti az egész világ a megváltását, mindenki, aki hisz benne. Hallelujah!


Konklúzió
A gyülekezetek, központi vezetésű közösségek leggyakrabban kontrol alatt tartják a tagokat, akik passzívan kiszolgálják a vezetőség véleményét, látását. Ha bármelyik mezei tagnak lenne is más véleménye, vagy látása, azt lehurrogják, "hamis prófétának" vagy lázadónak titulálják. Az ilyen önjelölt, sikerre éhes pásztorok a saját érdekeikbe való behatolásként veszik a sokszor őszinte, Istent kereső embereket, akik tiszta szívük miatt látják az elhajlásokat, észreveszik a tévtanításokat. A mázos igazságba burkolt tévtanítást, a hamis kegyelmet. Akik az igazságot hirdető embereket "megmondó embereknek" hívják, miközben pont azokon keresztül akarna éppen Isten szólni hozzájuk megtérésre intő dolgokat. Jól gondolkodjunk el ezen.

Quartus Miklós
2016. Július 5.