Andrew Tiner amerikai próféta konflikusa a mai gyülekezeti rendszerrel
Készítettem egy videót, ami Andrew Tiner amerikai próféta egy, az idén készült bizonyságvideója egy részletének magyar fordítása. Ebben elmesél egy történetet, ami nagyon jól illusztrálja, hogy ő is olyan vezetést kapott az Úrtól, hogy jöjjön ki a hamis gyülekezeti rendszerből. Ehelyett, járjon a helyes úton és kövesse közvetlenül Istent, járjon Krisztus útján és természetes gyülekezeti közösségekbe járjon illetve oda tartozzon. Andrew arra buzdít, hogy nyissuk ki a szellemi szemeinket és füleinket és ne vakon a helyi gyülekezeti pásztortól vagy tanítóktól függjünk, hanem önálló vezetésünk legyen az Úrtól, így egyéni kijelentéseket kapjunk. Nagyon jó videó, ajánlom mindenki számára és fogadjátok szeretettel. Ezáltal is bátorítalak titeket, hogy keressétek az igazságot és kövessétek az Úr Jézus Krisztus útját.
Akár külföldön, akár Magyarországon egyre inkább tapasztalható
manapság a hagyományos gyülekezetek, keresztény közösségek
hanyatlása. Sok emberrel beszéltem és látva az életüket,
problémáikat egyre inkább arra a következtésree jutok, hogy a
több ezer éve jól ismert keresztény közösségi modell kudarcba
fulladt. Hiába a szép épületek, függönyök és külsőleg
kedves fogadtatás az ajtónállók vagy a pásztor részéről: a
működésük eredménye egyre inkább megkérdőjelezhető és
gyümölcstelen a mindennapi életben. A gyülekezetek tagjainak az
élete állandóan csak a kudarcról árulkodik: válások, belső
tekintélybeli harcok, képmutatás és kudarcba fulladt kapcsolatok.
A hagyományos gyülekezetek vezetősége minden esetben egyetlen
választott 'vezető' pásztor és az általa kijelölt tanítók,
akik mindannyian egy titulussal fentebb vannak az átlaghívőknél.
A pásztor és a kijelölt tanítók az elismert, köztiszteletben
álló emberek, akik életében 'minden rendben van' (legalábbis
látszólag). A köznép pedig a többiek, akik hétről-hétre
odajárnak, szemben ülve a pulpitussal sorokba rendeződve
fogyasztják a szellemi táplálékot, mindezt szépen eltervelt
program köré csomagolva: imádkozás, dicsőítés, néha
bizonyságok, prédikáció, dicsőítés, befejezés. Az ilyen
intézményes felekezeti rendszer által működtetett közösségek,
gyülekezetek az ún. 'szószék-padsorok' elv alapján működik.
Frank Viola, a 'Gyülekezet újragondolása' c. könyvében jól
írja, hogy az ilyen a 'nézőközönség gyülekezet'. Az ilyen
gyülekezeti istentisztelet minden esetben parancsalapú és
hierarchikus modellt követi, ahol a vezetőség (klérus) parancsol
a köznépnek (laikusok). Mindezek közben egyetlen elem a gyülekezeti program
során, ami elmaradhatatlan: az adakozás. A beszedett pénz
természetesen 'Isten munkájára' megy, végső soron azonban a
gyülekezet vezetőségének zsebében köt ki, ők rendelkeznek
vele 👺. A gyülekezet látásmódját megkérdőjelezni, a pásztorral
vagy a 'felkent' tanítókkal egyet nem érteni azonban nem lehet. Ha
egy tag hangoztatni kezdi az észrevételeit, egyes tanításokkal
való egyet nem értését, azt egyből 'széthúzóként', a
'gyülekezeti közösség megbontójaként' kezdik megbélyegezni.
Lázadóként tekintenek rá. Hiszen a közösség élete,
fennmaradása mindennél fontosabb, maga az igazság és a hamisság
vagy a képmutatás leleplezése már réges rég nem érdekes. Ez a
gyülekezeti modell, amire pontosan igaz az, hogy felülről
irányítják, központilag vezérlik. Itt pedig a gyülekezet
vezetőségére gondolok. Egyre több emberrel való személyes
beszélgetésem során derül ki, hogy inkább valami többre vágynak
és nem érzik jól magukat a közösségekben. Az igazán odaszánt,
őszinte hívők már otthagyták az ilyen közösségeket. Nem
csoda, hiszen a vezető pásztor és a tanítók átvették az Úr
Jézus Krisztus helyét a hívők életében. Egy köztes
szereplőként tevékenykednek. Ez teljes mértékben ellentétes
Jézus tanításaival, a Szentírás által elénk tárt közösségi
gyakorlati modellel. Az első századi keresztények egymással
egyenrangú hívők voltak, akik a másikat különbnek tartották
maguknál és elismerték az Úr ajándékát a másikban. Nem
voltak kijelölt vezetők, pásztorok.Igaz
ugyan, hogy voltak szolgálati ajándékok, azonban az ilyen
áldottabb, tapasztaltabb hívők nem titulussal rendelkező, a
többieknél állandóan rangban feljebb álló vezetők voltak,
hanem olyan hétköznapi átlaghívők, akik átmenetileg tanításokat adtak le, pásztori munkát láttak el egy
bizonyos ideig és csakis
addig, amíg a kevésbé érett hívők érettebbé válnak,
szellemileg fejlettebbé, bátrabbá válnak, nagyobb ismeretre
tesznek szert a hitben és az Írások ismeretében .
Hasonlóan a többi, szolgálati ajándékhoz is (Efézus 4:11). Maga Jézus volt az egyéni hívők Ura, nem pedig a vezető pásztor
vagy a presbiterek. Jézus
az evangéliumban konkrétan
megtiltotta a hívők közötti versengést, hierarchikus rendet,
parancsalapú közösségi modellt:
"Támada
pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük
nagyobbnak. Ő
pedig monda nekik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és
akiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hívatnak. De
ti nem úgy: hanem aki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint aki
legkisebb, és aki fő, mint aki szolgál." (Lukács 22:24-26,
Károli)
A
fent leírt hierarchikus modellre épülő gyülekezetekből őszinte
hívők közül rengetegen
kijöttek, otthagyták már őket.
Ők eldöntötték: nem egy gyülekezethez akarnak tartozni, ahol
megmondják nekik, hogy mit-hogyan tegyenek. Ők az Úr vezetését
akarják követni az ő életükre nézve. Hiszen a Szent Szellem ott
van, minden hívő rendelkezésére áll. Az igazi hívők
Jézushoz akarnak tartozni, nem gyülekezethez.Ezt néhai Jan Boshoff ausztrál próféta néhány perces
videójában összefoglaltam, itt található:
Azt látjuk manapság, hogy sokan kezdenek visszatérni
a kezdeti, bibliai típusú gyülekezeti mintához: a természetes
gyülekezethez. Ott, ahol egy háznál gyűlnek össze. A kezdeti
hívők, Jézus tanítványai nem ismerték azt a kifejezést, hogy
'gyülekezeti ház'. Sokkal inkább, amikor összejöttek arra
gondoltak, hogy a 'gyülekezet van a házban'! Itt a hívők egymást
látják, közvetlenül követik az életüket és nincs
elválasztódás közöttük. Egy ilyen közösségben aki hamisságot gyakorol, hamar
nyilvánvalóvá válik és lebukik. Nincs központi adakozás, pénzgyűjtés. Mindenki
egyenrangú és egymás javát keresi. Sajnos
a parancsalapú, vezető pásztor által vezérelt gyülekezet ezt
nem akarja, hiszen ők akarnak a központban maradni, szeretik a
saját titulusukat, szeretik a nép általi tiszteletet,
előkelőséget. Pontosan úgy, ahogy Jézus korában a farizeusok és
az írástudók. A mai gyülekezeti kijelölt vezető
pásztorok, vezetők a Jézus korabeli farizeusok és írástudók.
Jézus pontosan ezt tiltotta
meg az evangéliumban:
"Minden
ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az
emberek. Mert megszélesítik az ő homlokszíjaikat, és
megnagyobbítják az ő köntöseik peremét, És
szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az
elölülést, És
a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják
őket: Mester, Mester!" (Máté 23:5-7, Károli)
Azon
kívül pedig ha a hívők nagyobb tudást szereznének, hallgatnának
a Szent Szellem vezetésére közvetlenül és hallanák az Úr
hangjára, akkor megszűnne a kijelölt vezetőség szerepe már. A
hívők bátran követnék Jézust és az Ő útjain járnának,
mindenféle kontroll nélkül. Leginkább pedig megszűnne az
adakozás szerepe, ami azt jelentené, hogy az ilyen hierarchikus
modellre épülő gyülekezetek csődbe mennének! 😊 Tehát mi az ilyen hierarchikus modellre épülő közösségek fő fenntartó ereje? Hát a PÉNZ! 💰💸 . Ezt is
összefoglalta nagyon jól Jan Boshoff próféta az alábbi videóban, amely itt található:
A
teljesség igénye nélkül, saját tapasztalatból is merítve
összegyűjtök egy párat a Mo.-i – véleményem szerint – hamis, hierarchikus modellre épülő
gyülekezeteket. Az alábbi közösségeknél tapasztaltam a fenti hibákat:
Hit
Gyülekezete
BPA
Agapé
pünkösdi gyülekezetek
Omega
hálózat
Golgota
gyülekezet
Szabad
keresztények
Szívbunker
Hillsong gyülekezetek
Belvárosi gyülekezet
és
az összes többi, hagyományos egyházak gyülekezeteit is ideértve,
mint pl. katolikus, evangélikus, református, baptista, pünkösdi,
metodista helyi gyülekezeteit is, amelyek a fentebb leírt modellt követik.
A helyes modell
A
házaknál alakuló, lakóhelyük környezetében levő, természetes
módon létrejövő közösségek a bibliai minta. Ez az, amit
eredetileg gyakoroltak Jézus tanítványai. Az igazi tanítványok,
akiknek tiszta a szíve, nem akarja leuralni a másikat, nem akarja
kontroll alatt tartani a többi hívőt, nem törekszik elsőbbségre.
A hívők ilyen helyen összejönnek és egymást kölcsönösen
segítik, bátorítják és nem leuralják. A szellem ajándékait
engedik a másikban kibontakozni. Nem okoskodnak, viszálykodnak
egymás ellen. Jómagam is kezdetben az egyik fentebb felsorolt gyülekezetbe jártam évekig és a gyülekezethez való tartozás hibájában voltam 6 évig. Ott megtértem, vízben be lettem merítve és vettem a Szent Szellem ajándékát. Később kijöttem onnan. Isten országa eljött már és köztünk van, ennek megfelelően járjatok: hirdessétek az Úr országának eljövetelét, ördögöket űzzetek, betegeket gyógyítsatok, halottakat támasszatok. Bátorítalak titeket, hogy ilyen természetes gyülekezetbe,
közösségekbe járjatok, ahol ilyen hívőkkel találkoztok!
Kapcsolatfelvétel
Szívesen várom üzeneteiteket, bizonyságaitokat a természetes gyülekezetek, közösségek alakulásáról és az intézményes, hierarchikus gyülekezetekből való szabadulásról. Az alábbi módon fel tudjátok velem venni a kapcsolatot:
It is became known that in ICFB one member has divorced from his Christian wife a few years ago and since then he actively nurtures a new relationship with his ‘girlfriend’. Based on my observation and others, he appears to refrain talking about it and pushes away calls for reconciliation or corrections from his fellows, refusing to show any signs of remorse. According to the Scriptures, divorce – when the marriage was made before God – is unacceptable and is a SIN. Jesus clearly warned against divorce. God hates divorce. The Bible says,
“Whoever divorces his wife and marries another commits adultery; and whoever marries her who is divorced from her husband commits adultery.” (Luke 16:18)
The question is how to deal with that? Apostle Paul writes in the letter of Corinthians urging the other disciples tostay away of such people. The Bible says,
"But now I have written unto you not to keep company, if any man that is called a brother be a fornicator, or covetous, or an idolator, or a railer, or a drunkard, or an extortioner; with such an one no not to eat.” (1 Corinthians 5:11 KJV)
Notice the above, “not to keep company…a man who is called brother...not to eatwith a brother be a fornicator." Therefore, I have decided to suspend attending ICFB fellowship gatherings when this person is present on the meetings, until he openly repents and shows signs of remorse. Notice also that this person cannot host any Christian fellowship meetings according to the Bible. Paul clearly writes to Timothy on the basic biblical requirements of a bishop (the one who used to host fellowship meetings at his house in the early church).
“A bishop then must be blameless, the husband of one wife, vigilant, sober, of good behaviour, given to hospitality, apt to teach; Not given to wine, no striker, not greedy of filthy lucre; but patient, not a brawler, not covetous; One that ruleth well his own house, having his children in subjection with all gravity;“ (1 Timothy 3:2-4 KJV)
In light of the above, I personally am NOT going to do the following:
1. attend any ICFB fellowship meetings from now on, until this person is openly rebuked and asked to stay away until he repents
2. take any communion together on any meetings with this person attending the same meeting
3. visit the house of this person for the purposes of ICFB fellowship meetings
We, as the disciples of Christ, must make sure to isolate ourselves from those who are willfully sinning and do not intend follow the footsteps of Christ. These people who willfully sin are not true disciples but false believers, rebel goats infiltrating the company of sheep. Fornication – a.k.a. adultery – is unacceptable within the disciples of Christ. So, I urge all of you to consider the above declaration and follow along accordingly, demonstrating similar stance towards anyone within the fellowship. Myself also is included of this, surrendering to the law of Christ and the Scriptures, keeping myself to the same standards. Remember, we are living in a very evil times and the end of the age, when the church becomes lukewarm tolerating sinful behaviour. We must oppose this as true believers.
To the rest of the brothers of sisters in ICFB I remain available in peace and in the love of Christ. Do not hesitate to reach out to me on any of my contacts.
